kvótareferendum;

- Passzív magyarok

Az izraeli magyar nyelvű posztok a távol maradást javasolták a százezernyi - ahogy Izraelben hívják - magyar ajkúak számára. Az indokok azonban eltérnek a hazai ellenzéki pártok bojkottfelhivásaitól. A csendes ellenpropaganda hatásosnak bizonyult, mindössze 41 magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, magyar állampolgár regisztráltatta magát a Tel-Avív-i nagykövetségen, nagyjából annyian, mint Zágrábban, Pekingben, Abu-Dzabiban, Katarban, Moszkvában vagy Chicagóban.

Az Izraelben munkát vállaló magyar állampolgárok többsége olyan nő, aki otthoni szociális-időskori gondozást vállal, akár tíz esztendeje is. Ők vasárnap, amely itt munkanap többnyire nem tud Tel Avivba utazni, s amúgy sem érdeklődik a magyar belpolitika iránt. Ugyanakkor ez az október 2. különleges nap volt a zsidók számára, mert este beköszöntött az új, 5777. esztendő, ezért főleg az ünnepi készülődést tartották fontosnak a kinn élő magyarok is, nem pedig - mint oly sokan fogalmaztak - "Orbán újabb furcsa játékát." Az ünnep miatt a tömegközlekedés kora délután leállt, ezért akkortól Pinkas utcai magyar nagykövetség csak autóval, kerékpárral vagy gyalog volt megközelíthető. Ezt nem sokan vállalták.

Az izraeli magyarok közül azok, akik a rendszerváltás előtt vándoroltak ki a Szentföldre már izraelinek vallják magukat, annak ellenére, hogy sokuknak van lakása Magyarországon. A magyar ajkúak többsége egyébként nem a mai Magyarország területéről, hanem jórészt Romániából, illetve a Kárpátaljáról érkezett, számukra a magyar (uniós) állampolgárság fontos és nem a szavazati jog.

Az utóbbi évtizedekben érkezettek számára a 2010 óta követett orbáni belpolitika értelmezhetetlen. Akik olvassák a héber sajtót, elég részletes beszámolót kaphattak a kvótanépszavazásról. A Közel-Kelet legnagyobb, idegeneket befogadó állama Izrael - a sajtó szerint - nem elégedett a saját mintegy 50 ezer afrikai menekültje beilleszkedésével, ők azok, akik Egyiptom felől érkeztek. Ezért Izrael két éve kerítést épített erre a határra is. Azóta leállt az illegális beáramlás a Sinai-félsziget felől. Izraelnek, Magyarországtól eltérően, folyamatosan védekeznie kell a fenyegető terrortámadások ellen, viszont ezek semmiképpen sem kötődnek a bevándorláshoz, a határon túlról szervezett terrorcsapatok támadnak, ezeket az akcióikat sikerült megfékezni. (Korábban csak a palesztin területekkel érintkezősávokban alkalmaztak mechanikai határzárt.) Az afrikaiakat kiutasítani nem szándékszik a jobboldali Netanjahu-kormány, de a problémát jelentősnek és megoldhatatlannak érzik, szemben az ellenzékben lévő baloldali pártokkal.

Az izraeli magyar ajkúak azért is döntöttek szinte teljes mértékben a bojkott mellett, mert maguk is szinte mind bevándorlók, és tudják, hogy a megfelelő keretek között zajló bevándorlás hasznos a befogadóország számára is.

Tegnap - mint a zsidó újévkor mindig - közölték az izraeli bevándorlási adatokat, eszerint 2015-ben 30 ezer külföldit fogadtak be rendezett körülmények között. Figyelemre méltó, ugyanakkor, hogy a 8,5 millió izraeli állampolgárból 1,8 millió arab (muszlim), döntő többségük gazdaságilag aktív, és jól érzi magát a zsidó államban, a kivándorlás fel sem merül a körükben.