Beírók;oktatás;átalakítás;legitimitás;köznevelési kerekasztal;elsietett;szakmaiatlan;

- Beismerték: illegitim a köznevelési kerekasztal

Az oktatás elsietett és szakmaiatlan átalakítása ellen tiltakozó szervezetek képviselői régóta hangoztatják, amit végül a kormány is beismert: az oktatásügyi tiltakozások csillapítására az év elején összehívott köznevelési kerekasztal nem egy legitim testület.

Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a keddi ülés után közölte: az egyeztetésen témaként szerepelt a kerekasztal jogszabályi megerősítése, megkezdték a vonatkozó rendelet egyeztetését és véleményezését. Vagyis lényegében kimondta, hogy a testület február óta a szükséges törvényi háttér nélkül tevékenykedik, sem joga, sem felhatalmazása nem volt arra, hogy a közoktatást érintő kérdésekben megállapodásokat kössön, döntéseket hozzon.

Ennek ellenére Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az elmúlt hónapokban több alkalommal is úgy nyilatkozott, a kerekasztal dönti el, milyen problémákra kell azonnali megoldást találni, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakításának módja is a kerekasztal döntésétől függött. A testület munkáját értékelve azt mondta: ott "már eddig is fontos döntések születtek". Csak éppen törvénytelenül. Ellenben a jogszabályoknak megfelelően működő Pedagógusok Sztrájkbizottsága (amely már a kerekasztal létrehozása előtt három alkalommal is tárgyalt a kormánnyal) javaslataiból szinte semmi sem valósult meg.

Egyre inkább beigazolódni látszik az is, hogy törvénytelen működése mellett nem más, mint a kormány bólogatótestülete: kedden Sipos szerint elfogadták a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) javaslatát, és a hét évvel nyugdíj előtt álló pedagógusok gyorsított eljárásban jelentkezhetnek minősítő vizsgára, amivel Pedagógus II. fokozatba kerülhetnek. Gyorsan fény derült arra, hogy a kormány még a saját maga által létrehozott tanárszervezet javaslatait is semmibe veszi.

Horváth Péter, az NPK elnöke a Népszabadságban beszélt arról, nem is azt javasolták, amit a kerekasztalnál végül elfogadtak; azt szerették volna elérni, hogy a kormány adja meg az idős pedagógusoknak a lehetőséget, hogy több évtizedes szakmai tapasztalatukat figyelembe véve egy portfólió feltöltése mellett, de minősítési eljárás nélkül magasabb fokozatba kerülhessenek. Horváth azt mondta, "áthidaló megoldást" kerestek.

Ám azt úgy tűnik, elfelejtette, hogy a kerekasztal, sőt előtte már az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is döntött a kérdésben: a testület március 8-i üléséről szóló tájékoztatóban az áll, a "Pedagógus foglalkoztatás munkacsoport egyhangúlag támogatta az Emmi miniszterének döntését, amely szerint a 2013. szeptember 1-jén státuszban lévő, 2023. augusztus 31-éig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, jelenleg a Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1-jétől" - emlékeztetett Galló Istvánné.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke elmondta: a kormány kommunikációjában megjelenő, egymásnak ellentmondó információk még nagyobb zavart okoznak a tanárok körében. A PSZ az ügyben még szeptember elején kezdeményezte a Pedagógusok Sztrájkbizottságának összehívását, az Emmiből azonban a mai napig sem reagáltak. A szakszervezethez a kerekasztal "jogszabályi megerősítésével" kapcsolatos megkeresés sem érkezett.

Folytatódik a Tanodaprogram a legnagyobb tanodák nélkül
Nagy siker a Tanodaprogram, ezért a kormány 2016-tól is biztosítja annak folytatását és 5,3 milliárd forintot biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztéséhez - közölte az Emmi államtitkársága. Mint írták, 171 tanoda kapott 25-30 millió forint támogatást, de mivel többszörös volt a túljelentkezés (1077 támogatási kérelem érkezett), "érthetően sok a csalódott pályázó".
A "csalódott pályázók" között vannak a legnagyobb és legtöbb tapasztalattal rendelkező tanodák: nem kapott támogatást például
  • az Igazgyöngy Alapítvány öt éve működő Toldi Tanodája,
  • a 2009 óta működő Gilvánfai Tanoda,
  • a 15 éves tapasztalattal rendelkező alsószentmártoni Szent Márton Tanoda sem.
Az alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra gyakran bírálja a kormány szegénység- és oktatáspolitikáját, szerintük ennek is köze lehet a döntéshez. De a 86 tanodát tömörítő Tanoda Platform - amely a pályázat szakmai alapjának kidolgozásában is részt vett - tanodái közül is csak hat kapott támogatást.

A kancelláriaminiszter tegnap csodálkozott, hogy sokadik ígérete ellenére, a Népszava munkatársának még mindig nem sikerült találkoznia Farkas Flóriánnal, hogy feltegye neki kérdéseit.