Hillary Clinton még az utolsó délután is próbavitát tartott a nagy összecsapás előtt, amelyet a New York állambeli Hofstra Egyetemen rendeztek meg. A volt First Ladynek sikerült elkerülnie, hogy túl mesterkéltnek látsszon, erélyes volt, határozott, végig ő irányította a párbeszédet, amelyet jobbára csak a témák felvetésével lendített előre a műsorvezető, Lester Holt az NBC-től. S amikor Trump a túlzott felkészülését felhánytorgatta, Clinton csattanós választ adott. „Igen, jól felkészültem a vitára. És hogy mire állok még készen? Felkészült vagyok arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyek” – mondta Hillary.
Donald Trump a volt First Ladyvel szemben visszafogta magát, nem vetette be személyeskedő megjegyzéseit, amelyeket a republikánus előválasztások során előszeretettel alkalmazott, s amelyek a demokrata elnökjelöltet kibillenthették volna egyensúlyából. Clinton tanult a korábbi tévéviták hibáiból, mosolyogva fogadta vitapartnere támadásait is, majd keményen, tényszerűen olvasott be a milliárdosnak. Trump sokszor csak a fejét csóválva hajtogatta: nem így van, nem így van.
Ez volt az első alkalom, hogy Clinton és Trump egymással szemben állt a pódiumon, s először vitázott egy nő és egy férfi az elnökjelölti tévépárbajok történetében. A vita a tervezettnél valamivel hosszabban elhúzódott, több mint másfél órát tartott.
Clinton és Trump is megkapta a kérdést, hogyan lendítenék fel az amerikai gazdaságot. A volt külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy olyan gazdaságot szeretne, amely nem csupán a leggazdagabbak számára kedvező, hanem mindenkinek fellendülést hoz. Mint mondta, azokat támogatná, akik a munka és a család problémáinak megoldása között egyensúlyoznak, fizetett betegszabadságot, megfizethető gyermekgondozást, az egyetemisták diákhitel-gondjainak enyhítését ígérte.
Trump a szokásos szövegét mondta, sikeres üzletemberként fellendítené a gazdaságot, ellentétben a politikusokkal, akik folyamatosan csak rossz döntéseket hoznak. A legfontosabb dolga lenne, hogy a külföldre vitt állásokat visszahozza Amerikába, ezzel járulna hozzá az állásteremtéshez. Ronald Reagan óta nem hajtott végre senki akkora adócsökkentéseket, mint amelyekre ő készül – mondta Trump, aki a vállalatok adóját 35 százalékról 15 százalékra csökkentené.
Clinton a vita során többször is rámutatott, hogy a Trump által javasolt adócsökkentések mintegy 5 ezer milliárd dollárral emelnék meg az amerikai adósságállományt, s a gazdagoknak kedvezne, a középosztálynak nem sok haszna lenne belőle. Elveszne 3,5 millió állás, s az amerikai gazdaság új recesszióba csúszna – figyelmeztetett Clinton. Trump emlékeztetett, Clinton férje fogadta el az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást, a NAFTÁ-t, amelyet a kampány során a milliárdos és a demokrata Bernie Sanders hívei egyaránt bíráltak, amelyet az állások külföldre vitele miatt okolnak.
A volt First Lady a milliárdos fejére olvasta, hogy a klímaváltozást csalásnak tartja, amelyet a kínaiak idéztek elő. Trump tagadta, hogy valaha is ezt mondta volna (egyébként tényleg mondta), de füstölgött, hogy a károsanyag-kibocsátás miatti korlátozások hátrányosak a vállalkozásoknak, amelyek épp a túlszabályozás miatt teszik át külföldre székhelyüket.
Clinton felidézte, hogy Donald Trump az apjától kölcsönbe kapott 14 millió dollárból építette fel vállalkozását, s egyáltalán nem olyan sikeres üzletember, mint állítja. Trump szerint „csak kis kölcsön” volt, amit az apjától kapott, s sokmilliárdos vállalkozást fejlesztett belőle. Hillary nem mulasztotta el felemlegetni, hogy Trump mindeddig nem hozta nyilvánosságra adóbevallásait, noha ezt Richard Nixon óta minden korábbi elnökjelölt megtette. Ennek oka pedig az lehet, hogy vagy nem olyan gazdag, mint mondja, vagy kiderülne belőle, hogy nem is jótékonykodik bőkezűen, netán egyáltalán nem, vagy alig fizet adót. „Nyilván valamit rejteget” – jegyezte meg Clinton. A milliárdos ezúttal is a vállalkozásai adóhivatali átvilágítására hivatkozott. De megígérte, ügyvédei tanácsa ellenére közzéteszi az adóbevallásait, ha Clinton is előadja a 33 ezer e-mailt, amelyet a volt külügyminiszter kitörölt a magánszerveréről
Hillary rövidre zárta a dolgot, mondván, hibát követett el, ha újra kellene döntenie, másképp csinálná. „Hiba volt, vállalom érte a felelősséget” – szögezte le. Trump ugyanakkor megjegyezte, nem tévedés, hanem szándékos döntés volt, de hosszasan nem forszírozta a hiányzó e-mailek ügyét. A Clinton Alapítvány és az elnöki poszt összeférhetetlenségét sem hozta fel, igaz, akkor saját alapítványai zűrös ügyeivel vághatott volna vissza Hillary.
Talán a legkínosabb az volt, hogy a moderátor rákérdezett a milliárdos egyik kedvenc vesszőparipájára. Trump hosszú éveken keresztül rendszeresen kétségbe vonta, hogy Barack Obama az Egyesült Államokban született, s ezzel elnöksége legitimitását kérdőjelezte meg. Csak nemrégiben volt hajlandó elismerni, hogy elfogadja az Obama által évekkel ezelőtt közzétett születési bizonyítvány hitelességét. Clinton rámutatott, ez nem lényegtelen kérdés, Obamát nagyon bántották ezek a támadások. Érzékeltette, sokat elmond Trumpról, hogy tulajdonképpen ezzel az üggyel kezdődött az üzletember „politikai karrierje”. A milliárdos saját érdemének tudta be, hogy sikerült kikényszerítenie Obama születési bizonyítványának nyilvánosságra hozását.
Eddig sem volt kétséges, hogy a külpolitika Trump legsebezhetőbb pontja. A tévévitában is bebizonyosodott, amikor megjegyezte, hogy Clinton „már harminc éve” küzd az Iszlám Állam ellen, sikertelenül. Hillaryt bírálta azért, hogy szenátorként igennel szavazott az iraki háborúra, tagadta ugyanakkor, hogy ő maga is támogatta Bush offenzíváját.
Az első női elnökjelölt nem hagyta szó nélkül, hogyan bánik a milliárdos a nőkkel, s felidézte a botrányt a legelső szépségversenyről, amelyet Trump szervezett. A milliárdos a győztes szépségkirálynőt mindennek elmondta, amikor néhány kilót felszedett, Miss Piggy-nek (malackisasszonynak) csúfolta. Trump ugyanakkor szemrehányást tett Clintonnak a támadó hangvételű választási hirdetések miatt. Mint mondta, ő nem készít ilyeneket, „legalább nem pazarlom a pénzemet”, jegyezte meg. Zárásképpen azért utalt arra, hogy a volt elnökre és Clinton lányára tekintettel nem hozott elő „bizonyos dolgokat”, mert nem érezte volna helyénvalónak.
A Politico honlapjának összeállítása szerint Trump 51-szer szakította félbe a vita során Clintont, Clinton 17-szer Trumpot. Barack Obama nevét 18 alkalommal hozták fel a vitában. A milliárdos hatszor mondta, hogy egyetért Clintonnal. A Twitter-üzenetek 62 százaléka foglalkozott Trumppal, 38 százaléka Clintonnal.
A CNN/ORC gyorsfelmérése szerint a vitát nézők 62 százaléka úgy vélte, Clinton nyerte a vitát, s csak 27 százalék látta győztesnek Trumpot. A válaszadók körében ugyanakkor nagyobb arányban voltak demokraták. A konzervatív honlapok internetes felmérései nagy fölénnyel a milliárdost hozták ki győztesnek. A tévévitát az előzetes becslések szerint legalább százmillióan láthatták, az eddigi legnézettebb tévévita Jimmy Carter és Ronald Reagan 1980-as összecsapása volt, amely 80 millió nézőt vonzott.
