uniós forrás;uniós kifizetések;

- Uniós kifizetések - Lesújtó kép Magyarországról

Lesújtó kép rajzolódhat ki a 2014-2017-es uniós pénzügyi ciklus félidős vizsgálatánál a magyar mezőgazdaság helyzetéről. 

A kormányzati siker propaganda igen távol áll a valóságtól, legalábbis a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tegnap ismertetett értékelése szerint. Csütörtöki sajtótájékoztatójukon arról számoltak be, hogy az ágazat teljesítménye nem éri el az 1989-es szintet, de ami legalább ekkora baj, hogy a régiós versenytársaktól is lemaradtunk. 

Magyarországnak van egy tavaly elfogadott Vidékfejlesztési Programja, ám ebből idén nem lesz kifizetés - figyelmeztetett Nagy Tamás, a szövetség elnöke. Hiába a 68 meghatározott támogatási cél, ha ebből eddig csak 37-tet hirdettek meg, és mindössze kettőt fogadtak el. Az sem tett jót az ágazatnak, hogy a pályázatok menetközben 160 módosításon estek át. 

Sokat elárul a mára kialakult helyzetről, hogy főleg a kormányzat által hátrányosan megkülönböztetett agrártársaságok közül, sok már nem is tervezi, hogy pályázzon, mert csak alig 20 százalékos mértékig juthatnak támogatáshoz . Emellett rendkívül bonyolult és nehézkes a pályázás is. Ráadásul jó néhány kötelezettséget is vállalnia kell a pályázó vállalkozásnak. Egyebek mellett nem hagyhat fel a termeléssel,a feltételül szabott időn belül, akárhogyan is alakul a gazdálkodása. Ezért sokan, a kedvező banki kamatokat, és a jóval kevesebb megkötést is figyelembe véve, inkább banki hitelből fejlesztenek - jegyezte meg a Népszavának Nagy Tamás. 

A magyar mezőgazdaságnak azzal is számolnia kell, hogy 2020. után jelentős változások következhetnek be az agrártámogatási rendszerben. Egyelőre ugyan még távolinak látszik az amerikai-uniós szabad kereskedelmi megállapodás aláírása, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államokban a farmerek jövedelemtámogatását gyakorlatilag megszüntették, és nyilván ezt várják majd el az európai partnereiktől is. Az viszont már most nagyon valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi ciklust követően a mezőgazdaságnak szánt uniós források és a támogatási rendszer is úgy alakul át, hogy egy a mainál versenyképesebb európai agrárium alakuljon ki, amihez a magyar termelőknek is alkalmazkodniuk kellene. 

Erre azért is föl kellene készülni, mert agráriumunk nagy mértékben függ a brüsszeli forrásoktól. Sok gazdaság esetében az is kiderült, hogy az árbevételükben az uniós támogatás mértéke nagyobb, mint a mérleg szerinti eredmény. Ez is azt bizonyítja, hogy uniós támogatás nélkül a magyar mezőgazdaság - kevés kivételtől eltekintve - bedőlne. 

A MOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt negyedszázadban nagy volt a szellemi tőke kivonás a mezőgazdaságból. Ezt a gyorstalpaló aranykalászos tanfolyamok sem pótolhatják. A földforgalmi törvényben csak a családi gazdaságokat preferálják, a nagy agrártársaságokat viszont háttérbe szorítják, miközben a kormány közeli oligarchák csöndben nagybirtokokat alakítanak ki, mert ők is tudják, versenyképes termelést csak egy bizonyos üzemméret fölött és megfelelő technikával, technológiával lehet elérni - vélték a szakemberek.

Egyre világosabb a Fidesz-kormány célkitűzése: a "gyenge" az Európai Unióban tagok maradunk, de az euró bevezetését nem vállaljuk fel. Orbán Viktor kormányfő az Origo számára adott interjúban azt hangoztatta, hogy - sajátos értelmezése szerint -, kontinensünkön az igazán sikeres országok nem csatlakoztak az euróövezethez.