"Egy monetáris uniót nem lehet fönntartani, ha mögötte nincsen közös gazdaságpolitika, közös költségvetési politika, és nincs közös felelősségvállalás a különböző országokban felhalmozott költségvetési hiányokért és államadósságokért. Ezt a lépést láthatóan az eurózónában lévő államok nem akarják, vagy nem képesek meglépni" - így érvelt a magyar kormányfő az Origónak adott tegnapi interjújában. Majd - a többi között - kiemelte, hogy "létezik az eurózónán kívüli része az Európai Uniónak, amely köszöni szépen, jól érzi magát.
Érdekes módon, akik kívül vannak, azok sikeresebbek. Bár Németország, Franciaország és Spanyolország gazdag országok, de fejlődésüket tekintve a legdinamikusabb országok már nem az eurózónában vannak, hanem azon kívül. Nem is nagyon vágyódnak oda, mert mi értelme lenne egy dinamikus gazdasági fejlődést felcserélni egy eurózónán belüli stagnálásra" - érvelt a kormányfő. A szépen fejlődők közé sorolta Magyarországot, Romániát és Csehországot. (Az eredeti felsorolásban még szerepelt Szlovákia is, de a kormány kommunikációs emberei feltehetően észbe kaptak, hogy az északi szomszédunknál már bevezették a közös pénzt, ezért gyorsan töröltették ezt a téves érvelést.)
Szakmailag nem igazolhatóak Orbán Viktor állításai, sőt nevetségesek - értékelte a kormányfői megszólalást Bodnár Zoltán. A Liberálisok gazdaságpolitikusa szerint tulajdonképpen ilyen állításokkal nem is érdemes foglalkozni, mert annyira megalapozatlanok. Magyarország, ha átmeneti gazdasági eredményt ér el, azt kizárólag az Európai Uniónak köszönheti. A többi régiós tagállammal együtt csak azért tudunk a fejlettebb országoknál eredményesebbek is lenni, mert alacsonyabb bázisról indultunk el. Nem mérhető össze egyetlen V4 tagállam teljesítménye sem az Európai Unió vezető országaival - figyelmeztetett Bodnár Zoltán. Téved a magyar miniszterelnök abban is, hogy az egyes euró-övezeti tagállamok költségvetése felett nem őrködik az Európai Központi Bank - fűzte hozzá. Az európai közös pénz éppen arra szolgál, hogy ezek összehangolt monetáris politikát folytassanak, és a költségvetési politikájuk feszesebb legyen. Ilyen körülmények között a magyar kormányfő állítása megalapozatlan kijelentés - mondta Bodnár Zoltán.
Más szakértők szerint a magyar kormányfő célja egyértelmű: hallani sem akar az euró bevezetéséről, holott az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor erre kötelezettséget vállaltunk. Viszont éppen az Európai Központi Bank szigorú előírásaitól tart a magyar kormányfő, attól hogy a korai, következő évi költségvetésvetés elfogadását éppen úgy fel kellene adni, mint az év közbeni többszöri változtatásokat. De talán még ennél is jobban tart Orbán Viktor attól, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerepe értelemszerűen csökkenne, nem lehetne 260 milliárd forintos tőkével felesleges alapítványokat létrehozni, ugyancsak százmilliókból további ingatlanokat, műkincseket, hangszereket vásárolni. Nem támogathatná a jegybank a kkv-hitelezést, viszont a nyereséges években a költségvetésbe kellene befizetni az árfolyam nyereséget, de ezt már nem a hazai devizán, hanem például az amerikai dolláron vagy a svájci frankon érhetnék el. Természetesen a mostani forint-euró átváltási nyereségnél nagyságrendileg kisebb mértékben.
Azzal is tisztában vannak a szakértők, hogy az európai közös pénzt használó országok - például Görögország vagy Spanyolország - is küszködnek gondokkal. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke mondta napokban: "kizárólag monetáris politikai eszközökkel nem lehetséges feloldani az euróövezet "gazdasági görcseit", ahhoz a növekedés ösztönzésére és a foglalkoztatás javítására összpontosító strukturális reformokra is szükség lenne." A gondok azonban az eurózóna létjogosultságát aligha kérdőjelezik meg.