Az eddigi legpontosabb elemzést készítette el a Központi Statisztikai Hivatal népességtudományi intézete arról, pontosan kik azok a magyarok, akik elhagyják az országot, és hosszabb-rövidebb ideig külföldön keresik a megélhetést. Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén jegyzi a tanulmányt, mely három felmérés adatait összegezte annak érdekében, hogy valós, pontos képet kapjon a kivándorló magyarokról. Az összkép a 2011-es népszámlálás részletes adatain, a befogadó országok bevándorlási és munkaügyi statisztikáin (tükörstatisztikák), valamint a Magyarok külföldön néven futó, a kutatóintézet által koordinált felmérésen alapul. Eszerint az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek, és több közöttük a férfi. Közöttük az átlagosnál sokkal nagyobb arányban vannak szakmunkások és felsőfokú végzettségűek – vagyis a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb emberek hagyják el az országot.
Egyértelműen a munka bírja rá a költözésre az ideiglenesen külföldön lévő magyarokat. Körükben a 25–64 évesek 91 százaléka foglalkoztatott volt (míg a hazai népességben ez az arány alig 64 százalék). A népszámlálás során összeírt külföldön élő népesség körében nagyobb a külföldön születettek aránya (8,8 százalék), mint a teljes népességben (3,9 százalék). Ez megerősíti azt a más adatokból is kirajzolódó összefüggést, hogy a korábbi migrációs tapasztalat növeli az újabb migráció esélyét, valamint a külföldi születésű népesség nagyobb migrációs hajlandóságára, illetve Magyarországhoz való gyengébb kötődésére is utal.
Egyik legfontosabb megállapítása a Magyarok külföldön című kutatásnak, hogy az iskolai végzettség önmagában is döntő tényező a kivándorlás alakításában. A legfeljebb nyolc általánost végzettekhez képest a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek bő két és félszeres, a diplomások pedig mintegy ötszörös valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett. Az egyes csoportok más-más célországot is választanak: az Egyesült Királyságot választókra a nőtlen vagy hajadon fiatalok túlsúlya és a szakmunkások alulreprezentáltsága, míg a Németországba vándorlókra éppen a szakmunkások, az idősebb korosztályok és a házasok relatív túlsúlya jellemző.