érvényesség;Republikon Intézet;kvótareferendum;

- Kvótareferendum: kérdéses az érvényessége

Továbbra is igen magas a részvételi hajlandóság az október másodikai kvótanépszavazásra: a választók 48 százaléka biztosra ígéri a részvételét, további 23 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy részt vesz a népszavazáson. Ugyanakkor elérő képet kapunk, ha a különböző pártok támogatóit vizsgáljuk. A Fidesz-KDNP támogatóinak 71 százaléka, a Jobbik támogatóinak 58, a baloldali és liberális pártok támogatóinak viszont csak 36 százaléka ígéri biztosra a részvételét – derül ki a Republikon Intézet augusztusi közvélemény-kutatásából.

A részvételi hajlandóságot ugyanakkor érdemes némi fenntartással kezelni, - figyelmeztetnek a dokumentumban - a tényleges részvételt ugyanis még számos olyan tényező (például időjárás, költség, egyéb program) befolyásolhatja, amelyekkel a választók nem tudnak előre számolni. A népszavazás eredménye azonban nem tűnik kérdésesnek. Az összes választópolgár 73 százaléka nemmel, 4 százaléka igennel, 6 százaléka érvénytelenül tervez szavazni, míg további 17 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Még erőteljesebb a nem szavazatok fölénye a népszavazáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők körében: 87 százalékuk nemmel, 4 százalékuk igennel, 2 százalékuk pedig érvénytelenül készül szavazni - az érvénytelen szavazatot fontolgatók jelentős része tehát valójában nem tervez részt venni a népszavazáson.



Mintegy négy és fél milliárd forint közpénzből vásárolta vissza Magyarország a Seuso-kincsek hét darabját, ám, mi akik fizettünk, évtizedekig nem ismerhetjük meg az ügylet részleteit – írja a Magyar Nemzet. A római leletegyüttes egy részét két éve szerezte vissza a kormány, az adatokat azonban harminc évre titkosították, így azok  leghamarabb 2043-ban kerülhetnek nyilvánosságra.