Kövér László kifejtette: mindenki érzékeli Európában - amire a migrációs válság irányította rá a figyelmet, de nem ez okozta önmagában -, hogy az unió mint intézményrendszer és Európa mint értékközösség, politikai közösség kritikus ponthoz, válaszúthoz érkezett. Nagyon komoly válságjelenségek vannak az európai gazdaságban, a demokratikus fejlődésben és az EU intézményeinek a működésében - vélekedett.
Itt az idő - különösen a Brexit után -, hogy komolyan számot vessünk azzal, "mit szeretnénk a jövőben elérni", milyen Európát, milyen uniót szeretnénk a gyermekeinkre, unokáinkra hagyni. Ebben a vitában Lengyelország és Magyarország nemcsak össze akarja hangolni az álláspontját, hanem kezdeményező szerepet szeretne betölteni - magyarázta.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: Közép-Európa jelentősége egyre inkább felértékelődik, gazdaságilag ma a visegrádi négyek a legdinamikusabban fejlődő régiója az EU-nak, és ennek politikai következményekkel kell járnia. Véget kell vetni annak a korszaknak, amikor akár Brüsszelből, akár valamelyik régi tagállam fővárosából próbálják diktálni a magatartási szabályokat Közép-Európának, kettős mércét alkalmazva - közölte.
Kövér László kijelentette: igenis egyenrangú félként kell minket számításba venni, feltéve, ha mások is erős EU-ban gondolkodnak, hiszen "minden ellenkező beállítás ellenére" a V4 nem Európa gyengítésében, hanem erősítésében érdekelt. Az a politika vezet működőképes, hatékony, mindenki által tiszta lelkiismerettel vállalható, támogatható Európához, amelyet mi kínálunk, amelyben értékek alapján szeretnénk a jövőt alakítani - mondta.
A házelnök úgy vélte, a magyar-lengyel kapcsolatok fontossága a visegrádi és az európai uniós kereteken is túlmutat, hiszen abban is egyetértünk, hogy "Európa újraegyesítése még nem fejeződött be".
Stanislaw Karczewski elmondta: Lengyelország támogatásával a magyar hang erősebb lesz az Európai Unióban. Fontosak a kétoldalú és V4-es találkozók, mert ezek erősebbé teszik a régiót.