Az idei zarándoklatra azonban rávetül a tavalyi tragédia árnya, amikoris a háddzs történelmének legsúlyosabb tömegkatasztrófája történt a Mina völgyben, a Sátán megkövezésének nevezett utolsó szertartáson a Jamarat hídon. A tragédia komoly diplomáciai botrányt kavart, egyes becslések szerint ugyanis 2300 ember vesztette életét, amikor – még mindig tisztázatlan okokból – tömegpánik alakult ki és az emberek összetaposták egymást, de Szaúd-Arábia hivatalosan csak 700-t ismert el.
Ugyancsak meg nem erősített hírek szerint a szaúdi koronaherceg és egyben védelmi miniszter, Mohammad bin Salman Al Saud-nak a konvoja váltotta ki a tömeges pánikot a több millió zarándok közt. Mivel az áldozatok között több száz iráni volt, a perzsa állam felvetette (nem először), hogy a háddzs szervezésének jogát el kell venni a szaúdi királyságtól. A feszültséget tovább növelte, hogy Rijad ugyan vizsgálatot indított az ügyben, de annak eredményét nem hozták nyilvánosságra.
Noha a háddzs minden muszlim – szunnita és síita egyaránt – kötelessége, az idén, 30 év óta először az irániak nem vesznek részt a zarándoklaton, mert a szunnita-síita felekezeti feszültség valamint az iráni-szaúdi hatalmi rivalizálás rányomta a bélyegét az eseményre is. Irán megtiltotta állampolgárainak a részvételt, miután májusban a két ország nem tudott erről megállapodni a szaúdi vízumkötelezettség feltételeiről.
Ennek ellenére az öt napos eseményre mintegy 14 millió hívőt várnak Szaúd-Arábiába a világ minden sarkából. Az előzetes rituálék pénteken este kezdődtek a mekkai nagymecsetben, a zarándokok azonban csak szombaton indultak útnak a 43 fokos hőségben a Mina völgyébe, az első állomásra. A háddzs legfontosabbnak tartott első napján kétmillióan gyűltek össze Mekkában, hogy az Arafat hegyen imádkozzanak. A muszlim hit szerint Mohamed próféta ezen a hegyen tartotta az utolsó beszédét a híveinek.
A hivatalos szertartások ma, hétfőn kezdődnek.
