Ha Orbán Viktor magyar hangja - aki ma már külgazdasági és külügyminiszter - komolyan gondolta, amit májusban mondott, akkor kínos megbeszélésekre számíthat "amerikai barátainkkal". Szijjártó Péter akkor kétnapos látogatást tett New Yorkban és előadást is tarthatott a tekintélyes Harvard Klubban. Kitért a kétoldalú kapcsolatokat terhelő feszültségekre is, és arra, hogy a hivatalos Washington gyakran kritizálja Magyarországot. Ezután kijelentette: kormánya ugyan az általánosságokkal nem tud mit kezdeni, de mindig kész a konkrét bírálatok megvitatására. Ezt tekinthetjük vállalásnak is, éppen ezért ne akadjunk fenn azon, hogy a magyar vezetés mit tekint általánosságnak és mit konkrétnak.
Most ugyanis - újra - nagyon konkrét ügyben került szóba a jelenlegi hatalom tarthatatlan viselkedése. Ezúttal a világszervezet antiszemitizmussal foglalkozó találkozóján az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szentelt jelentős fejezetet Magyarországnak. Samantha Power úgy fogalmazott: amikor a zsidókat támadják, akkor általában más kisebbségeket is. Akik a zsidókat bántják, általában a bevándorlókat és a menekülteket is zaklatják, És ez nemcsak egyes személyekre, hanem kormányokra is igaz. Példaképpen mindjárt édes hazánkat említette. Szerinte az egész országban terjed az antiszemitizmus, amit a szélsőségesen nacionalista Jobbik növekvő népszerűségével is bizonyítottnak látott.
Samantha Power véleményével igen illusztris társasághoz csatlakozott. Ott van az amerikai elnök, aki egy korábbi beszédében felidézte, hogy Magyarországon szobrot akartak állítani a nyilasokkal nyíltan együttműködő Hóman Bálint történésznek. Barack Obama közölte, ez a kétoldalú viszony nem mellékes ügye volt, hanem központi kérdés, s feltétele a jó kapcsolatok fenntartásának. Néhány évvel korábban akkori külügyminisztere, Hillary Clinton használta fel budapesti látogatását arra, hogy figyelmeztesse a magyar miniszterelnököt a demokratikus kormányzás betartandó szabályaira. Mindhiába. Ahogy hatástalan maradt az a diplomáciai "non-paper" is, amely arról szólt, hányszor próbált a budapesti amerikai nagykövetség korrupciós ügyekben interveniálni, mielőtt néhány ember kitiltásához folyamodott. Az iratot azonban Orbán Viktor "fecninek" nevezte, s nem volt hajlandó érdemben kivizsgálni az adóhatóság elnökét és több vezetőjét érintő súlyos korrupciós vádakat. Egy éve már, hogy egy 29 pontos, amerikai ajánlásokat tartalmazó újabb non-papert kapott a magyar kormány. Közben pedig Colleen Bell nagykövet - akinek tavalyi érkezésekor egy ideig enyhült a feszültség - több beszédben is jelezte, hogy a kapcsolatokat súlyos problémák terhelik.
A válasz minderre az, hogy a kedves vezető idei tusványosi beszédében, majd néhány nap múlva ismét nyíltan kiállt a republikánus elnökjelölt mellett. Arról beszélt ugyanis, hogy Donald Trump külpolitikája sokkal jobb lenne Magyarországnak, mert védelmébe veszi a bevándorlók ellenőrzését. Szemben a demokratákkal, akik nem akarják kontrollálni a migránsok Európába özönlését, ami - szerinte - nagyon veszélyes. Bizonyára e vélemény alapozta meg az ENSZ emberi jogi főbiztosának eheti nyilatkozatát. Amely szerint Orbán olyan politikusokkal - a szélsőjobboldali Marine Le Pennel, a brit Nigel Farage-dzsal, vagy éppen Trumppal - került egy szintre, akik álláspontjukkal közel állnak az Iszlám Állam szellemiségéhez. Zeid Raad al-Husszein emiatt meg is kapta a magáét Szijjártó minisztertől, aki úgy látja, "földig rombolta" az emberi jogi főbiztosi pozíció hitelét és tekintélyét.
Hogy Magyarország hitelével és tekintélyével mi van, arról Orbán és magyar hangja érdemben nem nyilatkozott. Talán azért, mert - hála nekik - már teljesen elveszett.
