Clintonnak könnyebb dolga volt, hogy felkészültségét bizonyítsa külpolitikai, védelmi kérdésekben. Utalhatott rá, hogy külügyminisztersége idején hozták meg a nehéz döntést az Oszama bin Laden elleni kommandósakcióról, s megemlítette azt is, hogy már szenátorként is volt rálátása a külpolitikára, tagja volt a szenátus külügyi bizottságának.
Ízelítőt kaphatott azonban arról, mi vár rá a tévévitákban, az idő harmadában ugyanis az email-ügy miatt volt kénytelen magyarázkodni, s még egy veterán is kioktatta, hogy őt bizony elbocsátották volna, ha hasonló hanyagsággal kezeli a titkosított információkat.
A volt First Lady megerősítette, elnökként első számú prioritása lesz az Iszlám Állam elleni harc, kizárta azonban amerikai szárazföldi csapatok küldését Irakba és Szíriába. Clinton ezúttal is hangsúlyozta, Trump nem alkalmas arra, hogy rábízzák a nukleáris fegyverek indítókódját.
Ezúttal is kiderült, Trump nehezebben igazodik le a külpolitikai, nemzetbiztonsági kérdésekben. A milliárdos nem igazán tudta megválaszolni, mi is a sokat emlegetett „titkos terve” az Iszlám Állam legyőzésére. Matt Lauer, a moderátor szembesítette korábbi kijelentéseivel, miszerint „többet tud az Iszlám Államról, mint a tábornokok”, s 30 napot ad az amerikai katonai vezetésnek, hogy álljon elő egy tervvel az IS legyőzésére.
Trump Barack Obamát és Clintont hibáztatta az amerikai fegyveres erők „zavarbaejtően leromlott” állapotáért. Szerinte Vlagyimir Putyin 82 százalékos népszerűségi mutatója bizonyítja, hogy az orosz elnök jó vezető, s jó kapcsolatokat akar vele ápolni. Nem titkolta, hízelgett neki, hogy Putyin állítólag „briliáns” jelzővel illette, de azt mondta, elnökként ez nem fogja befolyásolni a külpolitikáját.
Obama laoszi sajtóértekezletén felhívta az amerikaiakat, utasítsák el Trump „elfogadhatatlan és felháborító” állításait.
