Tizennyolcadik születésnapját ünnepli a Sabbathsong: a zenekar 1998-ban alakult – rendhagyó körülmények között. A Tanach (héber Biblia) iránt mélyen érdeklődő Masa Tamás a Nagyfuvaros utcai zsinagógában, Deutsch László főrabbi vezetésével megtanult héberül. A tanfolyam végén volt egy kis ünnepség, ahol Tamás izraeli dalokat énekelt zongorakísérettel.
„A főrabbi úr ekkor mondott egy próféciát Ézsaiás Könyvéből: Vigasztaljátok, vigasztaljátok az én népemet... Ez lett a fundamentuma az egész tevékenységünknek” – mondja Masa Tamás. Az erről készült amatőr videófelvételt látta Raj Tamás főrabbi, aki megindítónak találta az előadás őszinteségét, érzelemgazdagságát. Felkérte Tamást, hogy hozzon létre egy zenekart, s készítsenek lemezt is ebből a jiddis-izraeli repertoárból.
Az alapító tagok között klasszikus képzettségű zenészek éppúgy voltak, mint jazz-muzsikusok és népzenészek. Tamás felesége, Masa Anita énekesnő is így került az együttesbe. A Zeneakadémián diplomázott, de operaprodukciók helyett akkor még jobban érdekelte a barokk és a kortárs repertoár, az oratóriumok és a dalok világa.
„Első nyilvános fellépésünk éppen a Zsidó Kulturális Fesztiválon (akkori nevén: Zsidó Nyári Fesztivál) volt, majd Mezei András költőnek és Benedek István Gábor írónak köszönhetően irodalmi estekre, kiállításmegnyitókra kaptunk meghívást” – folytatja az áttekintést Masa Tamás. Az ezredforduló óta a Sabbathsong többször adott önálló estet a Dohány utcai Nagy zsinagógában.
A Zsidó Kulturális Fesztiválon idén már tizenharmadszor lépnek színpadra, emellett rendszeres fellépői holokauszt-megemlékezéseknek, rasszizmus elleni rendezvényeknek és több mint százhatvan – egyaránt zsidó és keresztény – esküvőn muzsikáltak. Első lemezüket – ígéretét betartva – Raj Tamás jelentette meg, saját kiadója, a Makkabi gondozásában. A zenekar diszkográfiája azóta öt másik CD-t és számos DVD-felvételt tartalmaz.
S hogy miért lett a Sabbathsong mottója az, hogy "Több mint klezmer"? Azért, mert a klezmer elsősorban a kelet-európai zsidóság tradicionális hangszeres zenéjét jelenti, amely a nyolcvanas-kilencvenes években világszerte reneszánszát élte, s amelyet a Kossuth-díjas Jávori Fegya kiváló zenekara, a Budapest Klezmer Band hozott vissza a magyar köztudatba.
A Sabbathsong is jelentős mértékben épít a klezmer dallam- és harmóniavilágára, de fontosak számukra az ettől eltérő, hagyományos és modern jiddis és izraeli dalok, valamint – a sorsközösség és a zenei múlt hasonlóságai miatt – a magyarországi roma folklórkincs és a kávéházi cigányzene öröksége is.
A dalok szellemi forrásához, a Bibliához is szeretnének időről időre visszatérni. Masa Tamás ezt úgy fogalmazta meg: „valamennyien hiszünk a Biblia kinyilatkoztatásaiban, és valljuk, hogy az ószövetségben kapott messiási ígéretek, próféciák az újszövetségi időkben váltak láthatóvá.”
Mindezekből az elemekből többnyire fergeteges örömzene kerekedik, de a héber zsoltárok és azok fordításai révén a komolyság, a drámai erő sem hiányzik előadásukból. A vasárnap esti születésnapi „Best of”-koncerten ott lesznek a zenekar állandó tagjai: Masa Anita és Tamás mellett Bódi Mónika hegedül, Szabó Bálint klarinétozik, Csányi Sándor zongorázik és harmonikázik, Szentkirályi György buzukin és gitáron játszik, Langer Zoltán nagybőgőzik, Andrasics Szabolcs dobol, Schreier Norbert szaxofonozik, Ábrahám János harsonázik és Rostás Csaba darbukán (észak-afrikai ütőhangszeren) játszik.
Vendégként színpadra lép Beke Farkas Nándor hegedűművész, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke; Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, valamint a Harmath Ágnes vezette Kinneret Kamarakórus, akikkel ugyancsak évek óta (a Dávid király zsoltárai című produkciótól kezdve) együttműködnek.
Két nappal később, szeptember 13-án Masa Anita és Tamás a Sabbathsongból egy évtizede kibontakozó Tiszta Művészetért Társulattal (CleanArt) mutatja be a Jávor Pál, a fenegyerek, a színművész és az EMBER című produkciót, a Spinoza Zsidó Fesztivál keretében, a Dob utcai teátrumban. A Sabbathsong már 2004-ben, Yoshke című (DVD-n is megjelent) előadásával felidézte az egykor virágzó jiddis színház hangulatát. Tíz évvel ezelőtt mutatták be a bibliai Eszter könyvéből készült "antirasszista" musicaljüket - A Láthatatlan Kéz címmel -, amelynek keretjátéka a legendás író-dramaturg, Kállai István ötlete nyomán készült.
2012-ben Sándor Anna, a Spinoza Színház igazgatónője felkérte Masa Tamást, hogy hozzon létre egy zenés darabot Fényes Szabolcs születésének 100. évfordulójára. Ez volt a Fényes élet, amit 2013-ban követett a Kabos Gyuláról szóló (később a Játékszínben is előadott) Hagymát hagymával. A sor 2015-ben a vészkorszak muzsikusainak: Ábrahám Pálnak, Seress Rezsőnek, Zerkovitz Bélának, Márkus Alfrédnak, Kerekes Jánosnak, Harmath Imrének és Mihály Istvánnak emléket állító Rongyos életek című darabbal folytatódott. Ezekben a produkciókban Anita és Tamás állandó társa lett Gál Róbert író-konferanszié, Szabó Endre színész és Neumark Zoltán zongoraművész.
Az új darabban még Johan János prímás és Fehér Ernő nagybőgős is közreműködik. „Jávor Pál úgy él a köztudatban, mint a harmincas évek férfiideálja, népszerű filmsztár, sármőr és fenegyerek. De volt egy másik arca is: kiállt az üldözöttekért és zsidó származású felesége, Landesmann Olga mellett élete végéig kitartott. 1944-ben ezért eltiltották a színészi pályától, majd a németek Sopronkőhidára hurcolták” – emlékeztet Masa Tamás, aki a bemutató után pontosan egy hónappal, október 13-án is előadja kollégáival a Jávor Pál-estet a Spinoza Színházban.
