Kis híján 6 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el tavaly a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium 99,25 százados tulajdonában lévő társaság. Ez meglehetősen vaskos összegnek tűnik, ahhoz képest, hogy a 2012-ben alapított zrt. eddig a pénzügyi beszámolója alapján mindössze 2,8 milliárd forint értékű üzlet nyélbe ütésében játszott közvetlen szerepet.
Tavaly az MNKH saját bevallása szerint megkétszerezte a kirendeltségeinek számát, mára egy 47 tagból álló hálózat jött létre. A rendszer hamarosan két partnerirodával gyarapodhat, Malajziában és Laoszban nyitna új irodákat. Duzzadt a létszám is, tavaly év végén már 141-en dolgoztak az MNKH-nak, míg az előző évben 90-en. Bérre is 300 millió forinttal többet, már 1 milliárd forint adófizetői pénzt költöttek. Több becslés is napvilágot látott arról, hogy az átlagbérek elérik a 800-880 ezer forintot.
Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a sorra megjelenő kritikus cikkekre reagálva az állami, illetve a kormányközeli sajtóban és más médiumokban fejtette ki, hogy nemcsak a társaság közreműködésével létrejött üzletek értékén kell a sikert mérni, hanem azon is, hogy a partnercégek a múlt évben 895 milliárd forintos exportárbevételre tettek szert, ami 135 milliárddal több, mint a 2014-es eredmény. Ez az érvelés arra nem adott választ, hogy ehhez a valóban tekintélyes összeghez mi köze az MNKH-nak. Mint ahogy azt sem tudni, min alapul az a vezérigazgatói állítás, amely szerint a kereskedőház által elköltött minden 1 forint a partner cégeknek 11 forintos exportárbevétel-növekedést eredményezett.
Már az intézmény elnevezése is félrevezető, mert ez a kereskedőház nem kereskedik és nem is az a feladata - nyilatkozta a Népszavának Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt ügyvivője, szakpolitikus. A magyar kivitel elősegítésével, elsősorban a kis és közepes vállalkozások (kkv) szektor szereplőinek piacra juttatásával kellene foglalkoznia a kereskedőháznak. Éppen az a gond, hogy úgy ment a semmibe 2015-ben 6 milliárd forint, hogy annak semmilyen haszna, hozadéka a magyar exportban nincsen - fogalmazott a liberális gazdaságpolitikus. Személyes véleményeként még hozzátette, hogy szerinte a társaság kifizetőhelyként működik. Ezt a véleményét azzal indokolta, hogy nem sokat tudni arról, hogy az a 141 ember valójában mit is csinál, illetve teljesen értelmetlenül hoztak létre irodákat amúgy izgalmas, egzotikus országokban. A szakpolitikus azt is szóvá tette, hogy olyan tanácsadókat alkalmaznak, akiknek semmi közük a külkereskedelemhez.
Bodnár szerint a legkevesebb támogatás éppen a kkv-knak jutott, pedig lenne értelme például a nemzetközi vásárokon, kiállításokon, konferenciákon való megjelenésüket segíteni, mert saját zsebből ezt nem tudják megoldani. Erre is költ valamennyit a Kereskedőház, de messze nem eleget - vélte.
Ehelyett irodát nyitottak a kies Botswanában, ahol a korábbi 200 millió dolláros magyar kivitel mára kevesebb mint egyötödére zsugorodott. Törökországban azzal a török oligarchával, Adnan Polattal kötött együttműködési szerződést a Kereskedőház, aki Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal állt üzleti kapcsolatban. Ehhez képest eddig egyetlen forint hasznot hajtó export üzlet sem köthető ehhez a céghez a több tízezer euróért amit a kereskedőház működtetéséért kapott - jegyezte meg a szakpolitikus.
A zrt. vezetője több távol-keleti és afrikai országot is említett nyilatkozataiban, ahol szerinte az MNKH közreműködésével jött létre az üzlet. Erre az a magyarázat, hogy a 2010-es hatalomváltást követően a Fidesz kormány az összes, szerződéssel még le nem fedett megállapodást leállította és most ezeket igyekeznek felmelegíteni és eladni, mint a Kereskedőház sikerét. Így hiúsítottak meg egy 30 millió dolláros programot Laoszban, amelyben két állami cég is részt vehetett volna beszállítóként, a Szarvasi Halászati Kutató Intézet és a Herceghalmi Mezőgazdasági Kutató Intézet. Megfúrta a Fidesz kormány a 60 millió eurós vietnami onkológiai kórház építését is. A vietnami fél már a közbeszerzési eljárást is lefolytatta, megkötötték a szerződést a magyar fővállalkozóval. Az Orbán kabinet azonban megakadályozta, hogy az EximBank aláírja a kölcsönszerződést, mert ebben a projektben a magyar konzorciumban részt vevő orvosi műszer-beszállító Rényi Gábor persona non grata lett a Fidesznél - tette hozzá Bodnár Zoltán. Most ugyanezt a programot a sajátjukként kommunikálják.
Ráadásul fölöslegesen költik a milliárdokat, ha nagyon kevés az a kkv-k által gyártott termék, ami a nemzetközi piacon is eladható. Emiatt nem túl bőséges az árualap sem. Hiányzik az az összefogás is, amely megfelelő mennyiséget garantálna.
Az MNKH vezérigazgatója arról is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában, hogy tavaly több mint 1500 konkrét üzleti lehetőséget teremtettek. Bodnár Zoltán szerint a "lehetőségen" van a hangsúly, vagyis ezekből még nem biztos, hogy konkrét üzlet is lesz. Ugyanez érvényes a különböző szintű szándéknyilatkozatokra is, mert ezek gyakran nem többek formális udvariassági gesztusoknál.
A kereskedőház nem egy állami funkció
Nagyon durva hiba, hogy a külgazdasági és külügyi tárca a Kereskedőházon keresztül saját számlás műveletekkel az adásvétel szintjén is beszállt az üzletbe - nyilatkozta a Népszavának Balázs Péter, volt külügyminiszter - utalva a balul elsült Cider Alma projektre. A kereskedőház nem egy állami funkció, hanem egy kereskedelmi műfaj. A nagy európai kikötők tele vannak kereskedőházakkal. Egyik földrészen bevásárolnak, a másikon eladnak a nagyobb kockázat, nagyobb haszon elvén. Állam ne vásároljon! - figyelmeztetett a diplomata.
A minisztérium exporthitelezése felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját is. Ha Magyarországon egy erős parlament lenne, az első hírekre jelentést kérne a szaktárcától, mi ez a hálózat, mennyibe kerül, ki mit csinált, mi az egésznek a haszna, és a parlament adott esetben felülbírálná a minisztérium döntését - mondta Balázs Péter.
Az MNKH feladata összehozni a partnereket, segítsen a termékek bemutatásában, vásárokon, kiállításokon, vagy hozza helybe a külföldi partnert. Az állam legföljebb hitelgaranciát vállalhat nagy beruházások hiteleire. A külügyi szakértő szerint az Orbán kormány által létrehozott kereskedőház hálózat minden józan határon túl megy.
Külügyminiszterként 14 olyan külképviseletet záratott be Balázs Péter, ahol a költségek rendkívül magasak voltak, de jelentős kapcsolatok nem voltak Magyarországgal. Az üzleti életben még szigorúbbak a feltételek. Ahová a repülőjegy, a szállítás olyan drága, hogy többe kerül mint az üzlet értéke, oda nem érdemes kitelepülni - mondta Balázs Péter. Amelyik cég viszont idegen pályán is tud focizni, az itthon is megállja a helyét, de amelyik csak itthon jó, az nem biztos, hogy külföldön labdába rúghat és azon az MNKH sem segíthet - tette hozzá.
Ha Magyarországon egy erős parlament lenne, az első hírekre jelentést kérne a szaktárcától, mi ez a hálózat, mennyibe kerül, ki mit csinált, mi az egésznek a haszna, és a parlament adott esetben felülbírálná a minisztérium döntését - foglalta össze Balázs Péter.
