Egy héttel korábban ötvenen haltak meg Törökországban egy merényletben, amelyet egy esküvőn hajtottak végre. Számos gyermek és fiatal is a halottak között volt. Ankara az Iszlám Államot vádolta a terrortámadás végrehajtásával. A török elnök ezzel kapcsolatban kijelentette, a halottakat nem lehet visszahozni az életbe, de „minden csepp kiontott vér bosszúért kiált”. Erdogan azt közölte, hazája semmiféle terrorista aktivitást nem tűr meg a határai közelében sem.
A örök elnök ezúttal sem tett különbséget az IS terroristái és más fegyveres milíciák, így a Kurd Munkáspárt (PKK), a szíriai kurd egységek, az YPG, illetve a júliusi puccskísérlet állítólagos kitervelője, Fethullah Gülen mozgalma között. A török elnök ismételten úgy foglalt állást, visszaállítják a halálbüntetést, ha a parlament ilyen döntést hoz.
Törökország meg akarja akadályozni, hogy a kurdok a határ melletti szíriai részen saját autonóm területet hozzanak létre. Erdogan azzal vádolta az YPG-t, nem teljesítette azon ígéretét, amely szerint visszavonul majd az Eufráteszhez. Ankara attól is tart, hogy a szíriai kurdok megerősítése révén a törökországi kurd mozgalmak is új erőre kapnak.
A török légierő a korábbinál is hevesebben támadta az YPG állásait azt követően, hogy hétvégén életét vesztette egy török katona Szíriában, három pedig megsérült, amikor tankjukat lövedékkel találták el. A török fegyveres erők írásos közleménye szerint olyan „terrorcsoportok” ellen irányult az akció, amelyek „a Dzsarablusznál harcoló Szabad Szíriai Hadsereget támogató török erőket támadták”. A közlemény szerint a Kurd Munkáspárt, valamint a szintén kurd Népvédelmi Egységek 25 „terroristájával” végeztek a légicsapásban, öt épületet megsemmisítettek.
Hétvégén helyi, szíriai közlések szerint több tucatnyi polgári személy vesztette életét a török légiakciókban, miközben Ankara folyamatosan csak „terroristákról” beszél. Binali Yildirim hivatala ezért közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy „nem vettek célba és nem is öltek meg civileket”.
A török fellépés kulcsa valójában nem Dzsarablusz, hanem az Eufrátesz nyugati partjánál lévő Manbidzs városa. Múlt héten az Egyesült Államok is felszólította az YPG-t, vonja ki csapatait az arab településről. A kurdok pénteken bejelentették, eleget tettek az amerikai kérésnek, ám helyi források további kurd jelenlétről számoltak be. Manbidzs megszerzése azért lenne fontos, mert ha a kurdok elfoglalnák a várost, sokkal könnyebben továbbhaladhatnának Szíria más részére, hiszen innen biztosíthatnák utánpótlásukat.
A helyzet egyre átláthatatlanabb. Miközben ugyanis múlt hétvégén a török erők a kurdok állásait támadták Manbidzsben, Dzsarabluszban azokat a szíriai erőket támogatták, amelyek a kurdok szövetségesei. Néha az az ember érzése, Szíriában nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ennek oka lehet az is, hogy – amint a Washington post cikkében megjegyzi – az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a védelmi minisztérium segíti a szíriai arab és türkmén lázadókat, a Pentagon pedig a kurdokat. Mi történik azonban akkor, ha akár a török fellépés hatására ezek a csoportok egymás ellen fordulnak? Ez is csak azt jelzi, hogy Washington egyre nehezebb kihívások előtt áll Szíriában, s Ankara mind nehezebb és kínosabb helyzetbe hozhatja a vele szövetséges Egyesült Államokat.