Magyarország bizonyos mértékig a nemnövekedés-elméletek bölcsőjének számít, hiszen Polányi Károly magyar gazdaságtörténésznek erről megjelent egykori könyvét A nagy átalakulást, alapműnek tekintik az irányzat képviselői.
Azok a világ minden tájáról Budapestre sereglett tudósok, akik mától azt vitatják meg, hogy egyáltalán akarunk-e állandóan növekedni egy erőforrásaiban korlátos világban? Ha a Matolcsy György jegybankelnök által megálmodott Széll Kálmán Terv eredménytelenségi mutatóit nézik a fenntartható növekedésről, akkor válaszuk minden bizonnyal nem!
A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz, de a régió más országaihoz képest is lassú, pedig napjainkban a belső és a külső egyensúly kedvező, az infláció szinte megszűnt. Hol van akkor a hiba? A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb összegzése szerint "az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött." Az állami földek eladásából származó kicsiny költségvetési hiánycsökkentést éppen most tékozolják el határvadász gyorstalpalóra és felcsúti sportcsarnokra. A nálunk tanácskozó tudósok aligha erre gondoltak, amikor kiadták a jelszót: "Nemnövekedés a jólét jegyében."
