USA;Szíria;Törökország;kurdok;

Tegnap újabb tíz tank lépte át a szír–török határt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEFNE KARADENIZ

- Nem adják fel a kurdok

Folytatódik a török szárazföldi offenzíva Szíriában. A hadművelet keretében tegnap újabb török tankok lépték át a határt. Bár az intervenció hivatalosan az Iszlám Állam ellen irányul, a török vezetés felszólította a kurdokat, vonuljanak vissza az Eufrátesz folyó keleti partjára. Washington Ankara álláspontjára helyezkedett, de a Kurd Népvédelmi Erők szóvivője jelezte – nem hátrálnak.

Alig egy napos szárazföldi offenzíva után, a török haderő és az általuk támogatott szíriai felkelőcsoportok, elsősorban a Szír Szabad Hadsereg elnevezésű formáció, csütörtökre felszabadították a török határ szíriai oldalán fekvő Dzsarablúsz városát, amelyet eddig az Iszlám Állam (IS) ellenőrzött. Dzsarablúsz elfoglalásáról a CNN Türk televízió számolt be. A kurdishquestion.com kurd portál pedig arról számolt be, hogy igaz ugyan, hogy kedden még ebből a szíriai városból lőttek a terroristák, mire odaértek a török és szír felkelő csoportok, az IS katonái már elmenekültek a városból, tulajdonképpeni összecsapásra nem is került sor.

A török haderő akkor indította meg a nagyszabású szárazföldi hadműveletet, amikor a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nyugat felé átlépte az Eufrátesz folyót és Dzsarablúsz felszabadítására indultak, kíséretet téve a kurd népcsoport által lakott, az Iszlám Állam ellenőrizte zóna által elválasztott két terület összekötésére. A törökök azonnal fel is szólították a YPG-t, hogy vonuljon vissza az Eufrátesz keleti oldalára. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett az Egyesült Államok is. Az amerikai vezetésű katonai koalíció nemcsak légiereje által nyújtott támogatást a török offenzívához, hanem fel is szólította szövetségesét, az ugyancsak a terrorcsoport ellen mindeddig sikerrel harcoló kurd egységeket, hogy vonuljanak vissza. Az Ankarában tárgyaló Joe Biden alelnök azt mondta, az YPG elveszti az Egyesült Államok támogatását, amennyiben nem vonul vissza az Eufrátesztől keletre fekvő területekre.

Tegnap már az Anadolu török állami hírügynökség azt közölte John Kerry amerikai külügyminiszterre hivatkozva, hogy a szíriai kurd erők megkezdték a visszavonulást. A kurdishquestion.com kurd portálnak nyilatkozva azonban a YPG szóvivője, Redur Xelil azonban azt mondta, nem adják fel, nem vonulnak vissza. „Saját hazánkban vagyunk, sem Törökország, sem másnak a kérésére nem hátrálunk. Saját földjeink feladását senki nem kívánhatja tőlünk", fogalmazott Xelil. A portál azt is közölte, hogy a szóvivő csütörtök reggeli szavait félreértelmezték a nagy nemzetközi hírügynökségek is, szó sincs arról, hogy az YPG a török tisztek által képzett arab-kurd Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kérésére visszavonulna a folyó keleti partjára. A kurd szóvivő egyben azzal vádolta meg Törökországot, hogy nem az Iszlám Állam, hanem a kurdok ellen indított hadműveletet.

Ezt azonban már nem is titkolja Ankara. Fikri Isik török védelmi miniszter csütörtökön az NTV török hírtelevíziónak adott interjújában maga mondta ki, hogy a szárazföldi hadművelet elsődleges stratégiai szempontja, hogy megelőzzék a jelenleg különálló szíriai kurd területek egyesülését Törökország déli határán.

Mérgesedő német-török viszony
A német hadsereg megkezdte a felkészülést arra az esetre, ha Berlin és Ankara feszült viszonya miatt ki kell vonni Törökországból az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció műveleteiben részt vevő egységét – közölte a Der Spiegel. A német lap katonai forrásokból úgy értesült, hogy a hadseregnél vizsgálják, át lehet-e telepíteni Jordániába vagy Ciprusra az incirliki támaszponton állomásozó német egységet, ugyanis Ankara nem engedélyezi a belépést a támaszpontra a Bundestag képviselőinek.

Nigéria északi részén több mint egymillió fiatal lány és fiú menekült el a Boko Haram terrorszervezet elől – közölte az ENSZ gyermekügyi szerve, az UNICEF. Afrika legnépesebb államának ezen régiójában különösen drámai a helyzet, hiszen a Boko Haram elképesztő brutalitással lép fel a helyi lakossággal szemben. Az UNICEF nyugat-és közép-afrikai részlegének igazgatója, Manuel Fontaine elmondta, miután a segélyszervezetekre egyre több feladat hárul, munkatársaik a kimerülés határára kerültek.