Pena Nieto 1991-ben írta meg szakdolgozatát „A mexikói elnöki rendszer és Álvaro Obregón” címmel, az 1920 és 1924 között a közép-amerikai állam élén állt köztársasági elnökről. Mint most kiderült, a mintegy 200 oldalas munka 682 bekezdéséből 197-et, vagyis a teljes szöveg csaknem egyharmadát történészek, kutatók, politikusok tanulmányaiból „kölcsönözte”.
A legkínosabb, hogy még egy másik volt mexikói elnök, a 2012-ben elhunyt Miguel de la Madrid Hurtado 1977-ben publikált írásából is átvett – forrásmegjelölés nélkül – mintegy 20 bekezdést.
A leleplezést egy oknyomozó újságíró, Carmen Arístegui tette közzé az Aristegui Noticias portálon. Mint írják, Pena Nieto 2013-ban tett fel egy képet az Instagramra arról, hogy átveszi a diplomáját, s a képen a kezében tartja a diplomamunkáját. Ezt a dolgozatot a portál történészekkel, tudósokkal elemeztette, s a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a szöveg 28,8 százaléka szó szerinti idézet más szerzők tollából.
Nem csupán a volt elnöktől, hanem a többi között Enrique Krauze mexikói történésztől, egy amerikai akadémikustól, az Új-mexikói Egyetem professzorától, Linda Halltól is átvett hosszabb szövegeket a jelenlegi államfő. Jesús Orozco Henríquez, az Amerika-közi emberi bizottság mexikói jelentéstevője is a fel nem tüntetett szerzőtársak listáján szerepel. A szakértők azt is megállapították, hogy legalább 51 másik alkalommal ugyan megjelölte a forrást, de pontatlanul idézte a szövegeket.
A mexikói elnök 1984 és 1989 között járt a Pánamerikai Egyetem jogi karára, s két évvel később, 25 éves korában írta meg a diplomamunkáját. A Pánamerikai Egyetem – írja cikkében a portál – három példányban, még mikrofilmen is őrzi az államfő dolgozatát. Az egyetem alapszabályának 114. paragrafusa leszögezi, hogy a szerzői jogok megsértését, illetve a szakmai etika, az akadémiai elvárások megsértését súlyos cselekménynek tekintik.
Mexikóban, emlékeztettek rá, 2012-ben egy ismert író, Enrique Sealtiel Alatriste volt kénytelen lemondani egyetemi katedrájáról többszörös plagizálás miatt. A Colegio de Mexico tavaly visszavonta a doktori címet egyik volt diákjától, miután kiderült, hogy egy 1997-ben Chilében kiadott könyvből plagizálta a disszertációját. Még nem tudni, lesz-e hivatalos vizsgálat az államfő plágiumügyében.
Carmen Arístegui riporternőnek nem ez az első, nagy botrányt kiváltó cikke a köztársasági elnökről, ő volt az, aki 2014-ben Pena Nieto feleségének házvásárlási botrányát ország-világ elé tárta. Az elnök első felesége meghalt, másodszorra egy televíziós szappanoperákból ismert színésznőt vett el. A mexikói First Lady luxusköltekezéséről is lehetett volna már egy egész sorozatot írni, kétes házügyei a korrupció határát súrolják.
Angélica Riveráról a riporter kiderítette, hogy 7 millió dollárt érő házat vásárolt, egy elnöki palotának szánt elegáns rezidenciát, amely egy ismert építési vállalkozó nevén volt bejegyezve. A vállalkozó pedig jelentős állami megrendeléseket kapott, egyebek mellett a Mexikóváros és Querétaro közötti szupervasút megépítésére. Az ügy legalábbis súlyos összeférhetetlenségre utalt.
A mexikói „Fehér Ház” botránya éppen akkoriban robbant ki, amikor az országot megrázta az egyik legszegényebb szövetségi államban, Guerreróban eltűnt, valószínűleg a drogmaffia által meggyilkolt és elégetett 43 diákügye – e bűntény elégtelen kezelése szintén hozzájárult ahhoz, hogy Pena Nieto és a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) népszerűsége mélypontra került. Két hónappal később a köztársasági elnök bocsánatot kért a házvásárlás miatt a mexikói néptől.
Nemrégiben újabb hasonló konstrukcióra derült fény: a brit Guardian napilap derítette ki, hogy a mexikói elnök felesége az Egyesült Államokban, Floridában is használ egy több mint kétmillió dollárt érő lakást egy tengerparti luxuskomplexumban. A miami apartman egy másik építési vállalkozó, Ricardo Pierdant nevén van bejegyezve, s a vállalkozó cége fizette a bérleti díját egy másik lakásnak is, amely viszont a mexikói First Lady tulajdona.
A Pierdant-csoportnak is megérhette, hogy kisegítették az elnök feleségét, a cégcsoport ugyanis jelentős kikötői beruházásokra kapott állami megbízásokat. A két legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Akciópárt (PAN) és a Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) egyaránt a First Lady zűrös lakásügyeinek kivizsgálását követeli.
Enrique Pena Nieto még egyetemistaként csatlakozott az Intézményes Forradalmi Párthoz (PRI), amely 1929-es alapítása óta szinte megszakítás nélkül, kvázi állampártként kormányozta Mexikót. A középbal tömörülés 1997-ben veszítette el abszolút többségét a parlament mindkét házában, majd 2000-ben az államfői posztot is fel kellett adnia. Amerikai stílusú kampányával akkor a jobboldali Nemzeti Akciópárt jelöltje, Vicente Fox nyerte el az elnökséget, s hat év elteltével szintén a PAN választottjának, Felipe Calderónnak adta tovább.
A PRI 2012-ben visszatért a hatalomba, s ezt nagyban Pena Nieto személyének köszönhették: a generációváltást képviselő fiatal, jóképű jelölt, a fővárost körülölelő Mexikó szövetségi állam kormányzója a megújulás ígéretével nyert, legyőzve a baloldali PRD elnökjelöltjét, Mexikóváros polgármesterét, Andrés Manuel López Obradort.
Ám Pena Nieto nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s a 2015-ös félidős választáson már mutatkoztak a kiábrándultság jelei. Míg három évvel korábban a kongresszusi voksoláson a PRI 207 mandátumot szerzett, tavaly alig 131-et, s csak választási szövetségesével együtt tudott többségre szert tenni a 300 tagú törvényhozásban. Gyengülő gazdaság, korrupció, a drogmaffiákhoz köthető súlyos erőszakcselekmények jellemezték a közhangulatot. A PRI az idei kormányzó-választásokon is gyászosan szerepelt, 12 kormányzói poszt közül hetet elveszített.
Friss felmérés szerint, ha most tartanák az elnökválasztást, az Intézményes Forradalmi Párt jelöltje veszítene, s a konzervatív Nemzeti Akciópárt visszatérne a hatalomba. A mexikói alkotmány értelmében az államfő csak egy hatéves periódust kap, nem választható újra, a szokások szerint azonban jogában áll kijelölni, kit szeretne utódának.
A Reforma című lapban közölt felmérés szerint az ellenzéki PAN jelöltje a voksok 27 százalékát nyerné el, míg a PRI 22 százalékot kapna. Még egyik nagy párt sem nevezte meg elnökjelöltjét, azt azonban már most tudni, hogy ismét indul, már a Megújulás Mozgalom (Morena) nevű új párt élén Andrés Manuel López Obrador, aki a szavazatok 18 százalékára számíthat. A következő elnökválasztás csak 2018-ban lesz esedékes.