A rendkívüli ülést a Jobbik kezdeményezte az MSZP és az LMP támogatásával. Az ellenzéki párt azért javasolt jogszabály-módosítást, hogy minden külföldön élő magyar szavazhasson levélben már az októberi kvótareferendumtól kezdve, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e állandó magyarországi lakhellyel.
A kormánypártok - amelyek előre jelezték, hogy nem értenek egyet a levélben történő szavazás lehetőségének kibővítésével és nem mennek el az ülésre - politikailag aggályosnak nevezték, hogy az ellenzék egy már kitűzött népszavazás szabályain változtatna. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője korábban rámutatott arra is: a választási eljárási törvény kiállta az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság próbáját, emellett a Velencei Bizottság ajánlásait is tartalmazza.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke szerint felháborító, elfogadhatatlan és a választópolgárok arculcsapása, hogy a kormánypártok távolmaradása miatt a rendkívüli ülésén újra határozatképtelen volt a parlament. Az ellenzéki politikus a magyar választójogi törvényt diszkriminatívnak tartja amiatt, hogy a határon túli állampolgárok szavazhatnak levélben, a külföldön élő és dolgozó magyarok viszont csak a külképviseleteken voksolhatnak. Utóbbiakról beszélve azt mondta, szerinte a kormány attól fél, ez a nagy számú állampolgár az "Európa-ellenes" népszavazáson az unió mellett tenné le a voksát.
Fodor Gábor azt is mondta, hogy egy felmérés szerint a kormány október 2-i népszavazáshoz kapcsolódó álláspontja körülbelül 10 500 alkalommal "törvénytelenül" jelent meg, még azt megelőzően, hogy a kampány hivatalosan elindult volna. Ennek a becsült értéke mintegy 3,2 milliárd forint volt, bár nem ismert, hogy milyen kedvezményeket kaptak - tette hozzá. Úgy látja, egy ilyen kampánynak súlyos következményei lesznek, mert borzasztó hatású indulatokat és ellenségeskedést tud szítani a társadalomban.
Az MSZP a bezárt ülés után felszólította a Fideszt, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy mindenki ugyanolyan feltételek mellett élhessen szavazati jogával. Szakács László hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen, ezért nem születhetett meg az a döntés, hogy a külföldön dolgozó magyarok ugyanúgy szavazhassanak, mint a határon túli magyarok. Hozzátette: egy kormányzat nem teheti meg, hogy kénye-kedve szerint válogasson, kinek nehezíti és kinek könnyíti meg, hogy leadja voksát.
Nem ez az első eset, hogy a Fidesz-KDNP képviselői bojkottálták az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülést. Júliusban Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselőként javasolta a városligeti beruházást lehetővé tevő Liget-törvény megsemmisítését, ám a kormánypárt távolmaradása miatt szintén határozatképtelen volt az ülés.
