A tavasszal elfogadott jövő évi magyar költségvetés már tartalmazza annak a várható hatását, hogy január elsejétől 27 százalékról 18 százalékra csökken az internet áfája. Mégis meglepetést keltett ennek a szándéknak a megerősítése, ugyanis az Európai Bizottság korábbi levelében az adócsökkentés elhalasztását kérte. Mivel a hazai rezsicsökkentések sorozata megszakadt, a kormány ragaszkodik az internetáfa csökkentéséhez. A kabinet ezért semmibe veszi Pierre Moscovicinek, az EB gazdasági és pénzügyi biztosának Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez írt levelét, amelyben jelezte, hogy az Európai Unió irányelvei nem teszik lehetővé internet-előfizetés áfakulcsa 2017-től történő csökkentését. Az uniós biztos arról is említést tett, hogy a brüsszeli bizottság ezt az irányelvet jövőre kívánja felülvizsgálni, ami szakértők szerint azt jelenti, hogy egy-két éven belül valamennyi tagállamában csökkenhetnek a digitális tarifák, vagyis kikerülhetnek a normál kulcsból.
A tagországokban egységes uniós áfa-irányelvek figyelembe vételével adóznak - mondta lapunknak - Burány Sándor. A költségvetési bizottság szeptemberben leköszönő elnöke a Fidesz magatartását "kuruckodónak" ítélte, olyannak amelyiket hidegen hagyja Brüsszel álláspontja. A tervezett internetáfa-csökkentéssel nyíltan kockáztatják azt, hogy az EB kötelezettségi eljárást indít Magyarország ellen. Ennek azután az lehet a következménye - miként a pálinkafőzés adójának 2010-ben történt elengedését követően 2015-ben történt -, Brüsszel visszaállíttatja a korábbi adómértéket. Burány Sándor ugyanakkor ehhez hozzáfűzte: Magyarországon igen magas az áfa általános 27 százalékos kulcsa - a szocialisták 2010-ben 25 százalékkal adták át a kormányrudat -, ezért annak általános mértékű csökkentése mindenképpen indokolt. A Fidesz ugyan néhány alapvető élelmiszer (és a távhő áfakulcsát) mérsékelte, de ebből számos árucikk kimaradt.
Burány Sándor az internetáfa csökkentéséről azt is elmondta, hogy Magyarországnak módja lenne arra, hogy javasolja Brüsszelnek: a digitális világ kiterjesztésének érdekében, fogadjanak el új irányelveket, amelyek az áfacsökkentést is tartalmaznák. Ezzel a lehetőséggel nem éltünk, inkább dicsekedünk azzal, hogy nálunk kisebb lett az adókulcs, míg másutt nem. Bár a májusi V4-csúcson szóba került egy ilyen tartalmú közös előterjesztés, de arról, hogy ez eljutott volna az EB-hez, nincsen hír.
Amennyiben megindul a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, az vélhetően nem fog évekig húzódni, hiszen az EB már kiadott egy előzetes állásfoglalást az ügyben, így rövidebb az informális egyeztetési szakasz - mondta egy korábbi nyilatkozatában Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Amennyiben a kormány kitart a szabálysértés mellett, az uniós szervek vélhetően pénzügyi szankciókkal fogják sújtani hazánkat -tette hozzá.
Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos korábban elmondta: az internet áfájának csökkentése elvben 14 milliárdos költségvetési kiesést okozott volna, vagyis - ahogyan Deutsch fogalmazta meg - ennyit hagyott volna az emberek zsebében. Orbán Viktor kormányfő idén májusban még a 18 százalékot is csak kezdetnek tekintette, hiszen a Műegyetemen azt mondta, a GDP-adatok függvényében 2018. januárjától akár 5 százalékra is csökkenhet az internet áfája.
"Az áfacsökkentés mindenképpen támogatandó, ám önmagában nem elegendő. Magyarországon nem az ár az internethasználat terjedésének legnagyobb akadálya" - közölte lapunkkal a hazai informatikai cégeket tömörítő szövetség, az IVSZ, amelynek felmérése szerint még mindig rengetegen vannak, emberek is és cégek is, amelyek nem használják az internetet, mert nem érdekli őket, vagy nem ismerik fel az előnyeit, a szükségességét.