GDP-növekedés;

- Nem elég a varázsszó

"A második negyedévben elért 2,6 százalékos GDP-emelkedés nagyon kedvező tendenciát mutat a magyar gazdaságról, ugyanakkor egyetlen negyedéves GDP adatnak nincs tovagyűrűző hatása" - hűtötte le a túlzott várakozásokat a magyar jegybank elemzési vezetője, akinek józan visszafogottságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy arra is figyelmeztetett: nem egy-egy negyedév hullámzó teljesítménye a döntő, hanem "az ország külföldi működőtőke vonzóképességét, inkább a középtávú növekedési lehetőségeket vizsgálják a befektetők." Azt hisszük félelmünk nem alaptalan, ha az igazmondót előbb-utóbb eltávolítja az MNB-ből Matolcsy György elnök, miként elődeivel tette.

A bukott politikusok szavait mi, magyarok, akkor sem szeretjük idézni, ha egyébként igazuk van. Hajlunk arra, hogy úgy gondoljuk, a választásokon, a népszavazásokon, vagy a parlamentben elszenvedett vereség egyúttal a szakmai hitelüket is megkérdőjelezi. Még részkérdésekben sem lehet igaza annak, aki elbukott. Pedig igaza volt David Cameron volt brit miniszterelnöknek - aki a Brexit népszavazásra bocsátásásával saját politikai jövőjét kérdőjelezte meg -, abban, hogy a GDP-adat rendkívül félrevezető lehet, hiszen alaposan megemelheti akár egy földrengés is, amikor az újjáépítés pótlólagos kiadásai a hazai össztermék gyarapodásaként jelentkeznek. Ezért a konzervatív politikus azt javasolta, hogy jobb lenne egy másik mérőszámot megállapítani helyette, amely valósághűbben tükrözi az általános jólétet. Cameron azzal érvelt, hogy a GDP sokszor elválik a társadalmi jótól, így tehát csak igen szűk keretek között érdemes rá úgy hivatkozni, hogy ha nő a GDP, akkor az feltétlenül jó az adott társadalom egészének.

Az állítás második fele - könnyű belátni - a romantikus közgazdasági bölcseletek körébe tartozik, az azonban tény, hogy a GDP-számítást, amely egyébként csak néhány évtizedes múltra tekinthet vissza, üdvös lenne alapos reformnak alávetni. Ameddig azonban az Egyesült Államok erre nem bólint rá, minden bírálat pusztába kiáltott szónak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a feketegazdaságban termelik meg a bruttó nemzeti termék legalább 15 százalékát.

S bár csak szeptemberben ismerjük meg annak igazi okait, hogy miképpen alakult ki a második negyedévi 2,6 százalékos GDP növekedés az első három hónap 0,9 százaléka után, azt azonban korainak tartjuk, hogy gazdasági fordulatról beszéljünk. Nyugodtabb pillanataiban ezt még Matolcsy György is felismeri: "nem elegendő egyetlen varázssó, amely előhívja a sikert, több lényeges gazdaságpolitikai és monetáris eszközt kell egyszerre és azonos irányban működtetni a fordulatok érdekében." Igen elnök úr, ez az ami hiányzik.