nyomozás;ORÖ;

- Újabb nyomozás az ORÖ ellen

Három hónapos aktatologatás, gondolkodás, feljelentés-kiegészítés után, végül mégis elrendelték a nyomozást az ORÖ ellen, amiért a szervezet saját képviselőknek menti ki vagyonát – tudta meg a RomNet.

A lap még május közepén írt arról az Országos Roma Önkormányzat képviselőinek nyilatkozatai alapján: az ORÖ az 1,6 milliárd forintos fizetési kötelezettségük teljesítése előtt kimentené az összes ingó és ingatlan vagyonát, hogy különféle programokba álcázva felélje azt. A több mint másfél milliárdos adósság mellett az ORÖ-nek közel 500 millió forintos egyéb adóssága van, egy részük miatt büntetőeljárás is indult, de azok törlesztését sem teljesítette eddig. Az ORÖ mindezek tudatában és ismeretében a Híd a munka világába projekt keretében az Emmi vizsgálata szerint jelentősen túlárazva, a program szempontjából alkalmatlan ingatlanokat átadta a korábban Farkas Flórián által alapított és vezetett foglalkoztatási szövetkezetnek. Mindezek mellett az ORÖ 2,5 millió forintos „kölcsönt” is adott az idén januártól Berényi László ORÖ-s képviselő, egykori fideszes országgyűlési képviselő által vezetett szövetkezetnek.

A roma önkormányzat a Mentorhálózatán keresztül mindemellett havi 450 ezer forintot fizet saját képviselőinek a 32 megyei iroda fenntartására, amelyekben látható és érdemi munkát nem végeznek, az alkalmazottak pedig havi 200-250 ezer forintos bért is kapnak. Irodafenntartást és megbízási szerződést viszont csak a Farkas Flóriánhoz közel álló képviselők, és a miniszterelnöki biztos által kijelölt új elnök, Balogh János emberei kaptak idén februártól, visszadátumozott szerződéssel, ezeket az összeget az elmúlt 7 hónapban folyamatosa át is utalták. Az irodák bérleti díját túlnyomó többségében a képviselők saját bankszámlájára utalják, és a képviselők - beleértve a Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, Ibrányban élő Balogh János elnököt is - saját családtagjaikat alkalmazzák havi 200 ezer forintos fizetéssel. A RomNet birtokába került dokumentumok szerint van olyan képviselő, aki közel havi egymillió forintot kap az ORÖ-től megbízási díj és irodafenntartás címszó alatt.

A most a RomNet birtokába került, 2016. augusztus 9-én kelt határozatokból kiderül, a nagy feljelentő Tényi István beadványa végül az adónyomozókhoz került, akik úgy határoztak, az LMP antikorrupciós szóvivője, Hadházy Ákos által 2015. február 24-én költségvetési csalás gyanúja miatt tett büntetőfeljelentése kapcsán elrendelt nyomozáshoz csatolják az újabb ügy dokumentumait. A NAV megítélése szerint a RomNet által közölt cikkek alapján az ORÖ nem fedezetelvonást, hanem költségvetési csalást követhetett el Balogh János elnöksége alatt. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele viszont jóval magasabb.

A NAV jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával nyomoz már több mint másfél éve, ezek során többször is tartottak iratlefoglalást és házkutatást az ORÖ irodáiban, tanúkat hallgattak ki, de az ügynek még nincs gyanúsítottja. A nyomozás határidejét legutóbb októberig hosszabbította meg a nyomozóhatóság. ( Forrás: RomNet)

Ezzel már nem kampányolnak
Mégsem használná fel a kormány a cigány-felzárkóztatás kérdését a kvóta-népszavazási kampányban - írta a Magyar Nemzet, amely emlékeztetett: Trócsányi László, igazságügyi miniszter korábban azt mondta, hogy Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a "gazdasági menekülteket", mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. Orbán Viktor pedig a nagykövetek értekezletén állt elő tavaly szeptemberben ezzel a magyarázattal. "Nekünk is az adottságunk - függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát, vagy nem -, hogy együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagyszámú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele" - fogalmazott akkor a miniszterelnök. Azonban napjainkban a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett hazai romaintegrációt oly mértékben szőtte be a korrupció gyanúja, hogy a kormány számára már beszélni is kínos e témáról.

Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes kvótareferendum – derül ki a Republikon Intézet legújabb közvélemény-kutatásából.