A választókorú népesség 42 százaléka biztosra ígéri részvételét, további 27 százaléka pedig saját állítása szerint valószínűleg részt vesz majd a népszavazáson. Fontos azonban tudni, hogy a részvételt a kutatások – így Republikoné is – hajlamos felülbecsülni. A kutatás során rákérdeztek, hogy a választók részt vennének-e az MSZP által kezdeményezett földreferendumon – amire végül sor sem kerül majd. A megkérdezettek 28 százaléka e – meg nem rendezendő – népszavazáson is „biztosra”, 26 százaléka „valószínűre” ígérte részvételét. Vagyis, a magas részvételi szándék nem feltétlenül eredményez majd ténylegesen érvényes népszavazást.
Úgy tűnik, a választók szintjén nem képez érdemi törésvonalat a kérdés: miközben több hazai ellenzéki párt is nyilvánossá tette álláspontját a kérdésben és bojkottot javasolt, a baloldali szavazók jelentős része is úgy nyilatkozott, hogy elmenne szavazni, és a többi választótól az igen/nem szavazatok arányában sem különböznek érdemben - írják az összegzésben.
Ezzel együtt az érvényesség a baloldali pártok szavazóin múlhat: az MSZP és a DK távolmaradásra buzdító üzenete egyelőre nem jutott el választóikhoz: a két ellenzéki párt szimpatizánsainak abszolút többsége is részt venne a népszavazáson. Amennyiben e pártok sikerrel győznék meg szavazóikat a bojkottról, a népszavazás érvénytelen lenne.
A Gyurcsány Ferenc DK-elnök Facebook-oldalán látható "plakát"
A Fidesz-KDNP kormányt preferáló megkérdezettek körében gyakorlatilag egyhangú a ’nem’ opciót választók aránya (92%), de a Jobbik-szavazók (86%) és a baloldali-liberálisok többsége (60%) is nemmel voksolna.
A teljes népességben és a szavazáson részvételüket ígérők között egyaránt 7 százalék azok aránya, akik az ’igen’ opciót választanák; az ilyen módon történő voksolásra mindezidáig csak a Fodor Gábor vezette MLP buzdított, az igenek lehetséges aránya így messze meghaladja a liberális párt támogatottságát.
Az érvénytelen szavazat leadása gyakorlatilag csak a baloldali-liberális szavazók körében mérhető opció; 7% tervez így voksolni.
