Míg a legutóbbi NBC/Wall Street Journal-felmérés szerint Clinton összességében 47, Trump 38 százalékon áll, a gazdasági problémák megoldását illetően fordított az állás, 46 százalék szerint Trump teljesítene jobban, 42 százalék szerint Clinton.
Egy korábbi, New York Times/CBS közvélemény-kutatásban 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy Trump tartaná jobban kézben a gazdaságot, s csak 41 százalék vélte ugyanezt Clintonról. A Bloomberg gazdasági hírügynökség friss felmérése 50-44 százalékos Clinton vezetést mutat, ám az állásteremtésben, a Wall Street túlhatalmának megfékezésében a megkérdezettek zöme a milliárdosba helyezné bizalmát.
Múlt héten Trump és Clinton is nagy beszédet mondott gazdaságpolitikai terveiről, s aligha véletlen, hogy mindketten Detroitban, az autóipar egykor szárnyaló fellegvárában fejtették ki elképzeléseiket. Trump fő célja az volt, hogy bizonyítsa, igenis komoly gazdasági háttérrel rendelkezik, s formálódik mögötte egy szakemberekből álló csapat, amely kidolgozza gazdasági stratégiáját. A demokrata elnökjelölt viszont – reagálva Trump szavaira – rámutatott, hogy a milliárdos javaslatainak a leggazdagabbak lennének a fő haszonélvezői.
Trump szereti emlegetni üzleti sikereit, amelyek – szerinte – garantálják majd, hogy az amerikai gazdaságot is sikerül majd fellendítenie. A milliárdos gazdasági szakértelméről azonban más üzletembereknek lesújtó a véleménye. A médiamágnás Michael Bloomberg, New York volt polgármestere a demokrata elnökjelölő konvención meg is osztotta véleményét.
„Én saját magam alapoztam meg a vagyonomat, nem az apám által kiállított egymillió dolláros csekkel kezdtem vállalkozásba” – vetette Trump szemére Bloomberg. Trump üzleti karrierjének útját ráadásul bezárt kaszinók, bedőlt vállalkozások, sorozatos csődeljárások, pereskedések és csalások szegélyezik, s miközben azt állítja, hogy elnökként magasztos célokat követ majd, eddigi üzleti morálja ezt nem támasztja alá.
Trump augusztus elején jelentette be, hogy egy 13 tagú gazdasági tanácsadó csapat segíti munkáját, többségük pénzügyi, ingatlanpiaci nagyvállalkozó, közülük hatan maguk is milliárdosok, mint például a legnagyobb New York-i ingatlanmágnás, Steven Roth, illetve az acélmágnás Dan DiMicco. A média leginkább arról írt, hogy a tanácsadó testület tagjai 50 és 75 közötti gazdag fehér vállalkozók, s a csapatba egyetlen nő sem került be.
A tagok egyike, Peter Navarro, egy kaliforniai üzleti iskola professzora a még Bill Clinton által aláírt észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás, a NAFTA ismert ellenzője. A Clinton-kampány rögtön rámutatott, hogy a munkavállalók, a szakszervezetek, a nők, a kisebbségek érdekeinek senki nem ad majd hangot a tanácsadók milliárdos klubjában.
Trump beszédében elsősorban olyan témákra koncentrált, amelyeket szívesen hallottak a szavazók a lemaradó térségben. Ahogy az amerikai gazdaság általános állapotáról, Detroit helyzetéről is borús képet festett, mondván, 15 ezer dollár az átlagjövedelem, ami az országos átlag fele, a munkanélküliség viszont a duplája, hisz a munkaképesek felének nincs állása és a lakosság 40 százaléka szegénységben él.
A milliárdos legnagyobb visszhangot kiváltott javaslata az adórendszer átalakítását ígéri. Az eddigi hét adósávot az új terv háromra szűkítené. Egy korábbi, tavaly szeptemberben ismertetett tervében Trump a leggazdagabbak jövedelemadóját 39,6 százalékról 25 százalékra vitte volna le, ez a hatalmas adócsökkentés azonban komoly lyukat ütött volna a büdzsén: egy évtized alatt 9,5 ezer milliárd dolláros jövedelemtől esett volna el a szövetségi költségvetés.
A mostani javaslatban három – 12, 25 és 33 százalékos – szja-sávot határozott meg, s ez már „csak” 3 ezer milliárddal apasztaná a bevételeket. A módosított koncepció közelebb áll a kongresszusi republikánusok javaslataihoz. Trump szerint Hillary „a múlt jelöltje”, míg az ő kampánya a jövőről szól. A volt First Lady az Obama-kormányzat politikáját folytatja, magasabb adók, több szabályozás, több bürokrácia, az ipar és energiatermelés korlátozása várható, ha Clinton költözik a Fehér Házba – állítja a milliárdos.
Clinton fő célja az volt Michiganben, hogy megszólítsa az egykori "Reagan-demokratákat", azokat a kékgalléros szavazókat, akik az 1980-as években elfordultak a Demokrata Párttól. Clinton kiemelte: sértegetésekkel, támadásokkal nem lehet megoldani a problémákat, s ő biztosabb kézzel vezetné az országot a kiszámíthatatlan, vagdalkozó milliárdosnál. Hillary rámutatott, hogy Trump adójavaslatai révén a 400 leggazdagabb adófizető átlagosan évi 15 millió dolláros adókedvezményhez jutna.
A nagyértékű ingatlanok örökösödési adójának eltörlése is a leggazdagabbaknak kedvezne, maga a Trump-család például legalább 4 milliárd dollárnyi adó megfizetésétől mentesülne. „Elnökként én olyan gazdaságot építenék, amely mindenki számára előnyös, nem csak a csúcson lévők számára. Amennyire a Trump-kampány terveiből kiderül, ő olyan Amerikát akar, amely neki és a barátainak előnyös, mindenki más kárára” – fogalmazott Clinton.
Trump, mint a brit Financial Times rámutatott, az 1980-as évek reagani megoldásait alkalmazná (adócsökkentés és dereguláció), s visszaállítaná az ipari állásokat, de semmiféle terve nincs a high-tech ágazatok fellendítésére. Clinton ugyanakkor továbbra is a költekező államnak szánna nagyobb szerepet, az infrastruktúra javítása mellett kutatás-fejlesztésre fordítana többet.
Trump a lemaradó középosztálybeli fehér férfiakat hitegeti, Clinton szélesebb rétegek számára ígérne boldogulást. A volt First Lady szerint Trump tervei 3 millió állás elvesztésével járnának, az általa tervezett nagy állami beruházások viszont legalább 10 millió állást teremtenének – igaz, szakértők rögtön figyelmeztették, hogy e beruházások beindításához a jelenleg republikánus többségű kongresszus hozzájárulása is szükséges.