A felek június 20-án írták alá a részesedések adásvételéről szóló szerződéseket, ez alapján a magyar állam és az EBRD külön-külön 38,9 milliárd forintot fizetett a részvénycsomagokért. Az árat külső szakértők közreműködésével, piaci értékelés alapján alakították ki - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A több mint egy évet vajúdó tranzakció többszöri elhalasztásának oka a kormány és a bankszektor között kialakult vita volt, hol a kárrendezési törvénnyel, hol a bankadó mérséklésének mértékével volt elégedetlen a Erste osztrák anyacégének vezetése. Végül a kormány az EBRD-vel és az Erste-vel kötött megállapodásának megfelelően 2016-ban és 2017-ben összesen mintegy 80 milliárd forinttal csökkentette a pénzügyi szervezetek különadóját és eleget tett a megállapodásban foglalt egyéb elvárásoknak is.
Az állami részesedésvásárlás értelmét ma sem látják igazán a szakértők, mindenesetre Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár szerint a gazdasági növekedés szempontjából kiemelten fontos, hogy az Erste Bank hosszú távon is elkötelezett Magyarország iránt, és a bank gyorsan bővülő hitelezése segíti a magyar vállalkozásokat, ezáltal a gazdasági növekedést is. Az Erste Bank erősödő üzleti aktivitása egyben pénzügyi szempontból is kedvező befektetéssé teszi az állami részesedésvásárlást, ezt támasztja alá a pénzintézet első félévi pozitív eredménye is - tette hozzá.
A megállapodás alapján a bankot továbbra is az Erste Csoport irányítja majd, de a magyar állam és az EBRD egy-egy külső tagot delegál a bank igazgatóságába és egy-egy tagot a felügyelőbizottságába. Az igazgatóságban Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára képviseli az állam érdekeit. A felügyelőbizottság kormány által delegált tagja Zsolnai Alíz, az NGM főosztályvezetője. Az EBRD a delegáltjait még nem jelölte meg.
