;

Levelezés;Rogán-találmány;

Egyszer mindenre fény derül FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Magyarázatok helyett Rogán Antal perrel fenyegeti az újságírókat

Több mint 250 millió forint EU-támogatást ítéltek meg a Rogán Antal által is jegyzett elektronikus aláírási rendszernek. A miniszter nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre, ám idő közben kiderült, hogy az ügy szövevényes szálai egyenesen a szintén Rogán által kitalált Nemzeti Otthonteremtési Közösségekig vezetnek. A kabinetfőnök, ahogy zűrös ügyei kapcsán szokása, perrel fenyegette meg azokat az újságírókat, akik szerinte valótlanságot állítanak róla.

Továbbra sem tisztázott Rogán Antal szerepe a szabadalmi-ügyben. Lapunk többek között arról érdeklődött a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályánál, hogy a miniszternek mennyi bevétele származott az általa is jegyzett elektronikus aláírási rendszer szabadalmából, illetve annak értékesítéséből, van-e Rogánnak más találmánya is, illetve mennyiben, s milyen tudással járult hozzá az egyébként pénzügyi végzettségű kabinetfőnök az innovatív rendszer megalkotásához.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) válaszul Rogán azon közleményét küldte meg, amelyet a Népszabadság vonatkozó cikkére reagálva küldött a lapnak. Mivel ez nem adott kielégítő választ minden kérdésünkre, visszaírtunk a KTK-nak, reagálna-e a konkrétan a miniszter. Egyelőre ezt nem tette meg. Időközben az is kiderült, hogy 20 százalékos önrész mellett a projekthez köthető költségek 80 százalékát fedező uniós támogatásokat ítélt oda a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) annak a Profitrade Kft.-nek, amely elkezdte fejleszteni a technológiát. A hvg.hu szerint a vállalat így 256,8 millióhoz jutott az Új Széchenyi Terv keretein belül. Az Együtt azt követelte, hogy fizessék vissza a támogatást.

Az is kiderült, hogy az elektronikus aláírást, amelyet Rogán Csík Balázs és Lengyel Csaba társaságában fejlesztett ki a Magyar Telekom is megvásárolta. Ez azért is érdekes, mert Rogánék szabadalmát eredetileg a MobilSign Kft. vette meg, ám a Telekom közlése szerint ők a Profitrade Kft.-től rendelték meg a rendszert. A Profitrade 2002 és 2013 között a találmányt Rogánnal közösen jegyző Csík és az annak jogait megvásárló MobilSign jelenlegi tulajdonosa, Pozsgai Petra mellett a Carion Holding is tulajdonosa volt. Az a Carion Holding, aminek a vállalatai nagy kedvezményezettjei voltak a Rogánhoz köthető Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) programnak, melyben a "tapasztalt szervezőnek" minősített szervezők által szervezett csoportok akár 30 százalékos állami támogatást is kaphattak befektetéseikre.

A 444 szerint a Carion-csoport vállalatai ilyen tapasztalt szervezőnek minősültek. Mindezek mellett Csík és Lengyel az állami megrendeléseken felhízlalt Hunguard Kft. magyarországi résztulajdonosai is. A Népszabadság írta meg, a máltai és ciprusi tulajdonban álló, közműcégek auditálásával foglalkozó vállalkozás pályája a fideszes rezsicsökkentés idején kezdett felfelé ívelni, tavaly pedig már megháromszorozta árbevételét. A Hunguardnak más módon is köze van Rogánhoz, ugyanis a Magyar Nemzet szerint a vállalat jogi képviseletét a Karafiát Ügyvédi Iroda látja el, amely a Rogán által 2014-ig vezetett Belváros-Lipótváros Önkormányzatának volt, majd a Miniszterelnöki Kabinetirodának lett kedvelt partnere. A miniszter ezzel kapcsolatban közölte: nincsen offshore-érdekeltsége, aki mást állít azt beperli.

Nem ez az első eset, hogy a miniszter perrel fenyegette meg az újságírókat. Amikor a 444 vizsgálta a kapcsolatot Vizoviczki László és a Belváros korábbi polgármestere ügyében, Rogán közölte: nem ismeri a költségvetési csalással vádolt vállalkozót, és sosem találkozott vele, s beperli aki mást állít. Pedig a Jobbik-közeli N1 TV-nek a Vizo-ügy negyedrendű vádlottja azt állította, Vizoviczki 2011-ben négymillió forint kenőpénzt vitt Rogánnak, hogy a vállalkozó éttermeinek teraszai kinyithassanak a belvárosban. Azt is állította, ügyészségi kihallgatásakor hiába említette többször is Rogánt, azt nem jegyzőkönyvezték. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kezdeményezte telefonlehallgatásokban is többször emlegették Rogánt. Júliusban azonban az azóta 250 milliós óvadékért házi őrizetbe került Vizoviczki közölte: nem ismeri Rogánt, sosem találkozott vele.

Ezekre várjuk a választ
- Milyen anyagi hasznot remél a találmányától? Származott-e már anyagi haszna belőle?
- Van más találmánya is?
- Milyen mértékben, s milyen technikai tudással járult hozzá az elektronikus aláírás megalkotásához? Ért az informatikához? Tud például programozni?
- Részt vett-e bármilyen, az elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó szabályozás megalkotásában?
- A jövőben távol tartja-e magát az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos szabályozások megalkotásától? Hiszen érdekelt benne.
- A letelepedési kötvények megvásárlásakor is lehet használni az ön által feltalált technológiát?
- Vannak-e önnek, vagy feltalálótársainak offshore-érdekeltségei?

Nem csak a Vizo-ügyben merült fel a korrupció a miniszter körül: a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként 15 évre ítélt Portik Tamás is Rogán ellen vallott a bíróságon. Állította, tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át az akkori V. kerületi polgármesternek, egy belvárosi ingatlan eladása miatti közreműködéséért. Rogán "szokás szerint" közölte, soha nem találkozott Portikkal. Ahogyan a miniszter Pápa Marianne-t (Habony Árpád nagynénjét, Portik korábbi élettársát) sem ismeri, vele sem találkozott személyesen. Ezzel szemben Portik állította, Pápa megbízásából vitte a pénzt Rogánnak. Portik annak a személyiségi jogi pernek a tárgyalásán tett vallomást, amelyet a kabinetiroda vezetője Juhász Péter ellen indított, mert az Együtt alelnöke állította: Rogán bűnözőkkel üzletel. A bíróság júniusban szembesíteni akarta Rogánt és Portikot, ám a miniszter nem jelent meg, távol maradását később egy müncheni interjúval magyarázta. Juhász nem adja fel, újból kezdeményezni fogja a szembesítést, s a bíróság vélhetően Habonyt is beidézi tanúnak. Portik vallomása ellenére az ügyészség nem indított nyomozást Rogán ellen.

A Portik által emlegetett ingatlanügyben tavaly nyomozást is elrendelt az ügyészség Juhász feljelentése nyomán. Az Együtt alelnöke szerint ugyanis a Rogán vezette V. kerületben a bérlők 30 százalék engedménnyel vehettek ingatlanokat az önkormányzattól, majd ezeket többen rövid időn belül, magasabb áron továbbértékesítették. Kiderült, hogy 2008 és 2013 között 155 helyiség megvásárlásához csaknem négymilliárd forint kedvezményt adott az akkor még Rogán vezette kerület. Többek között Pápa Marianne Classic Immo Kft.-je is kedvezményesen jutott egy Károly körúti ingatlanhoz a kerületben. Az önkormányzat először bérbe adta a helyiséget, majd egy hónappal később 52 millió forintos áron eladta a cégnek az ingatlant, a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel. Alig egy évvel később piaci áron adták tovább az üzlethelyiséget, amely ekkor 102 millió forintért talált vevőre.

Sokan megvették
Bár a miniszter közleményében leszögezte, mindeddig nem szedett hasznot találmányából, úgy tűnik számos állami és piaci vállalkozás használja a rendszert. A Népszabadság több céget is megkeresett, amely a nyilvános adatok szerint Rogánék módszerét alkalmazza. A Fővárosi Vízművek közölte, nem is használják a MobilSign Kft. megoldását. Ennek ellenére partnerként vannak feltüntetve a cég honlapján, mondván olyan elektronikus munkalap-kezelő rendszert vezetett be, amellyel elektronikus, kézi aláírás segítségével tudják a fogyasztókkal a jegyzőkönyveket hitelesíttetni. Az Aegon Biztosító Zrt. a meglévő kármenedzsment rendszeréhez illeszkedve használ olyan egyedi rendszert, amelynek használatával a kárrendezési folyamat papírmentessé vált. A Máv Informatika Kft.-nél a minősített időpecsét szolgáltató rendszert tervezte a MobilSign. A Sprinter Futárszolgálat teljes csomaglogisztikai folyamatának automatizálását és a kézbesítési folyamat követését is a MobilSign fejlesztette.


(A Miniszterelnöki Kabinetiroda tegnap azt közölte: Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU-támogatást.)

Foglalkoztatottságban, jövedelmi szintben, segélyekre való rászorultságban, iskoláztatásban és az eladhatatlan ingatlanok miatt is hátrányban van az ország kétharmada az észak-nyugati megyékkel és a fővárosi agglomerációval szemben. A keleti országrész és a Dél-Dunántúl leszakadása általános, de egyes zárványokban az átlagnál is riasztóbb.