Az 59 éves gyanúsított az első, akit az 1976. januári esettel kapcsolatos nyomozás májusi újraindítása óta letartóztattak. Annak idején senkit sem ítéltek el az ügyben, amely az egyik legvéresebb eset volt az Észak-Írországot három évtizeden át sújtó felekezeti erőszak során. Az IRA, amely Észak-Írországnak az Egyesült Királyságtól történő elszakadásáért küzdött, mindig tagadta, hogy köze lett volna a vérengzéshez.
Az IRA egyik alakulata az Armagh grófságbeli Kingsmills környékén ölte meg a tíz protestáns textilgyári munkást, egyet pedig súlyosan megsebesített. A terrorista szervezet emberei feltartóztatták a munkások hazafelé tartó kisbuszát, kiszállították és közelről lelőtték a benne utazókat. A buszban volt egy katolikus férfi is, őt azonban még a kivégzés előtt elzavarták a helyszínről.
A nyomozást az áldozatok hozzátartozóinak 13 évig tartó kampánya és az azt követő vizsgálat után indította újra a rendőrség. A vizsgálat megállapította, hogy a merényletet, a korábban kettészakadt IRA egyik szárnya, az "ideiglenes" IRA követte el megtorlásul a brit koronához hű protestáns "önvédelmi" erők tevékenységéért, és a munkásokkal a vallásuk miatt végeztek.
A katolikusok és a protestánsok közötti erőszaknak a Belfastban 1998. április 10-én aláírt úgynevezett nagypénteki megállapodás vetett véget. Miután a szerződést Észak-Írországban népszavazás hagyta jóvá, 1999. december 1-jén az országrész 27 év után ismét önkormányzatisághoz jutott, katolikusok és protestánsok együtt irányítják.
A régi ügyekben indított új vizsgálatok azonban rendszerint feszültséghez vezettek az Észak-Írországot kormányzó pártok között, az ellentétek ugyanis nem szűntek meg teljesen.