Az osztrák közszolgálati televízió híradójában úgy vélekedett, hogy e tárgyalások ma már csak „diplomáciai fikciónak” nevezhetőek, mivel semmiféle előrelépésről sem lehet beszámolni – tette hozzá Kern. Mint mondta, bár évek óta folynak a tárgyalások, nem kerültek a felek közelebb a célhoz. Őszinte konklúzióként azt kellene levonni, hogy Törökországban nincsenek reális perspektívái a csatlakozásra. Ezért új perspektívákat, új utat kell meghatározni, amely Törökországgal gazdasági téren kialakulhat.
Legutóbb Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is reálisnak tekintette a csatlakozási tárgyalások leállítását. Azt közölte, ez automatikusan megtörténik, amennyiben Ankara bevezeti a halálbüntetést. A bizottsági elnök sem lát esélyt arra, hogy belátható időn belül Törökország az EU tagjává váljon. A France 2 televíziónak úgy fogalmazott, „nem hiszem azt, hogy a jelenlegi helyzetben rövidebb vagy hosszabb távon az ország az EU tagjává válhat”.
Ezt a véleményt osztja az osztrák kancellár is, aki szerint Törökország „sem most, sem a következő évtizedek során” nem lehet tagjelölt. Mint mondta, két oka van ennek. Egyrészt a demokrácia aggasztó helyzete, másrészt a rossz gazdasági mutatók. „A török gazdaság annyira messze van az európai átlagtól, hogy egy belépés gazdasági okokkal sem indokolható” – fejtette ki.
Hozzátette azonban, hogy Ankara biztonságpolitikai szempontból is fontos partner. A csökkenő uniós kilátások ellenére az osztrák kancellár nem hiszi azt, hogy kútba esik az Ankarával márciusban aláírt menekültügyi megállapodás. Ez ugyanis bár több fontos feltételhez kötődik, egyik sem az uniós csatlakozás.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter is osztotta Kern véleményét. Kifejtette, álláspontja a bajor kormányéval is egyezik, azaz a müncheni kabinet szerint is tekintetbe kell venni a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének lehetőségét.
Dühösen reagált ezekre a megnyilatkozásokra a török kormány Európa-ügyi minisztere. Ömer Celik azt közölte, a kancellár kijelentései feszültséget keltenek. Szerinte „zavaró, hogy érvelése a szélsőjobboldaléhoz hasonlít”. Szerinte különbséget kell tenni a Törökországgal szembeni bírálatok és a török-ellenesség között. Nyilvánvalónak nevezte, hogy hazája számára továbbra is prioritást élvez az EU-csatlakozás.
