;

Budapest;Orbán;ellenszenv;

A csodálatos budapesti látkép nem egyenlő a biztos jövőképpel – már ha Orbán Viktoron múlik FOTÓ: NÉPSZAVA

- Gyengítené a fővárost a kormányfő

A Fidesz, pontosabban az Orbán-kormány lassan egy évtizede dolgozik azon, hogy felszámolja a fővárosi kerületi "kiskirályságokat". Ez eddig több okból sem sikerült, s a kormányzat tervei most sem nyerték el a budapesti fideszesek tetszését. Horváth Csaba szerint semmilyen politikai haszna nem lenne a főváros újrafelosztásának, a szocialista politikus úgy látja, Orbán Viktor inkább a többi önkormányzatnak üzenne a lépéssel. 

Ez egy régi terv, gondolom a nyári uborkaszezon végett kapták fel megint - mondta lapunknak Horváth Csaba miután a napokban több cikk is megjelent arról, hogy a Fidesz a budapesti kerületek átszabásán dolgozik. Az MSZP fővárosi képviselője kifejtette, az új struktúrát már 2016-ra be akarták vezetni, "csak idő közben elveszett a kétharmad". Emlékeztetett arra is, Tarlós István korábban azt mondta, már a szöveges tervezet is megvolt az átalakításra, s Orbán Viktor azt ígérte a főpolgármesternek, őt nem fogják érinteni a változások. A koncepció szerint a főpolgármestert nem a budapestiek választották volna, hanem a kormány jelölte volna ki - idézte fel Horváth.

Az átalakítási javaslat valóban nem új, hiszen a Fidesz már az ellenzéki időkben is terveket dolgozott ki a "kerületi kiskirályságok" felszámolására. Kósa Lajos a 2010-es választások előtt arról beszélt, azért kell átalakítani a budapesti közigazgatási rendszert, mert a kerületek és a főváros vezetése sokszor ellenérdekelt az ügyek rendezésében, ezért a város eleve irányíthatatlan. Emellett aránytalan, hogy az alig 25 ezres I., illetve a 150 ezres XI. is ugyanúgy egy kerületnek számít. Orbán maga még a választások előtt megjegyezte egy választmányi ülésen, hogy hamarosan "nehéz beszélgetéseket" kell lefolytatnia a párt fővárosi polgármestereivel. A kerülethatárok végül maradtak, csupán az önkormányzati képviselők számát csökkentették országos szinten. Pedig négy javaslatot is kidolgoztak Budapest átalakítására. Ezek vélhetően azért nem valósulhattak meg, mert 2010-ben még elég nagy erejük volt azoknak a budapesti fideszes polgármestereknek (Rogán Antal, Láng Zsolt, Kocsis Máté), akik egyben parlamenti képviselők is voltak. Ők az átalakításokat nem szavazták volna meg, ám ebben a ciklusban nagyobb esély van a főváros átszabására, hiszen a polgármesterek már nem képviselők, lobbierejük csökkent. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester például Tusványoson elárulta az Indexnek, hogy hiába írt levelet Orbánnak, választ nem kapott rá, már oda sem tud lépni hozzá a parlamentben.

Csak kétes haszonnal járna

Az Index kapcsolódó cikkében az is felmerült, hogy a Fidesz a kerületek átrajzolásával akarja "szétrobbantani" az ellenzéki kerületeket. Horváth Csaba szerint ez kiegyensúlyozott körülmények között biztos Fidesz-győzelmet is jelenthetne, ám Budapesten jelenleg nem ez a helyzet: "a fővárosiakra hatással voltak az elmúlt idők ügyei, így sok a bizonytalan szavazó". Kiemelte, választási szempontból amúgy is folyamatosan gyengítik a fővárost, hisz kevesebb országgyűlési mandátumot lehet szerezni: "nem 18, hanem legalább 19-20 választókerület kellene, ha a többi régió arányait nézzük. Ennek a dolognak politikai haszna nem sok lenne, inkább egyfajta üzenet lehet a többi önkormányzat felé. Orbán nem hisz ebben a rendszerben, fölöslegesnek tartja az önkormányzatokat". Emellett a kormányfőnek az is lehet a célja, hogy a tisztségviselők helyett kormányhivatalnokok vezessék a kerületeket - fejtegette a politikus. Ezzel szemben Tarlós a Népszabadságnak korábban elismerte, a változtatási szándék mögött a városvezetési elképzeléseken kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is. A főpolgármester nem ment bele a részletekbe, de a budapesti fideszesek szerint arra kell gondolni, hogy a döntés véglegesítése előtt alaposan megnézik a szavazóköri eredményeket, és kiszámolják, hogy milyen pártszimpátiájú egységeket hoznak létre.

Nyugati modell, sajátosan

Sokszor emlegették, hogy az úgynevezett "bécsi modellt" vezetnék be Budapesten is, tehát a kerületeket elöljárók vezetnék, a főpolgármester pedig nem csak a várost, hanem az azt körülvevő régiót is irányítja, s rendelkezik annak forrásaival is - vázolta Horváth Csaba az egyik elképzelést, ám szerinte ez Magyarországon nem működne, hiszen a kormány célja egyértelműen a főváros gyengítése, mivel nem tudják kezelni azt az erőt, amit ma Budapest kétmillió lakosa képvisel. A bécsi modell szerint ráadásul a főpolgármester nem függne annyira a kormánytól - például anyagiak tekintetében -, hiszen mondjuk Pest megyével együtt már lenne egy automatizmus is a keze alatt. "Egyébként a főváros gyengítésén már évek óta dolgoznak, a költségvetés most a fele annak, amennyi 5-6 évvel ezelőtt volt. Ugyanez a szemét-ügy is: ha nincs megállapodás, egy idő után a kormány azt fogja mondani, hogy az Fővárosi Közterület-fenntartó nem alkalmas a szolgáltatás ellátására, s Budapest saját cége helyett egy másik vállalkozót bíznak majd meg a szemétszállítással" - hozta a példát az MSZP-s politikus. Horváth szerint összességében bárminemű átalakításból csak rosszul jöhet ki Budapest, mint ahogyan 2010 óta ezt már megtapasztalhatták a helyiek - akár kórház, vagy iskolaügyekben.

Tarlós: luxus a 23 kerület

"A húszmilliós Mexikóvárosban van huszonhárom kerület, így picit luxusnak tűnik Budapesten a huszonhárom kerület, de ennél tovább nem mennék" - mondta eközben a főpolgármester az InfoRádióban. Tarlós István hozzátette, a kérdés eldöntésében nem akar "fővezéresdit" játszani, de a főváros átszabása előtt el kell dönteni Budapest jövőbeni helyét, súlyát, szerepét. "Amíg ez véglegesen meg nem történik, részletkérdés, hogy a fővároson belül esetleg milyen területi osztódás lenne a jövőben. Budapest autonómiája mekkora lesz és ezt de facto mennyiben tudja gyakorolni, és az ország szempontjából a jövőben az éppen aktuális hatalom milyen szerepet szán a fővárosnak, alapvetően ezt kellene eldönteni" - fogalmazott. Ugyanakkor a főpolgármester semmilyen idevágó döntésről nem tud, csupán három koncepció felvetődését említette. Szerinte az úgynevezett City-koncepció tűnik a legerősebbnek, a kerületi elöljáróságok verzióját ő maga nem támogatná feltétlenül, de Tarlós azt is mondta: megvan az esély, hogy a tervekből most sem lesz semmi.

Tarlósnak pedig, ebben alighanem igaza van: bár a kerületeket a feles többséggel módosítható Budapest-törvény sorolja, azok feladatait, hatásköreit, rendeletalkotási jogköreit a helyi önkormányzatokról szóló törvény részletezi, amely viszont kétharmados. Vagyis a Fidesz-KDNP-nek egy ellenzéki pártot is meg kellene nyernie. A kerületek számának csökkentése azt is jelentené, hogy tucatnyi fideszes polgármester és képviselő elveszítené állását, ami ellen - a háttérben már beszélnek erről - mindent meg fognak tenni a párton belül és nyilvánosság előtt is.

Fideszes Budapest-koncepciók
- Hatáskörök csökkentése: megmarad a 23 kerület, de bizonyos hatásköröket elvonnának a főváros javára
- Kerületek összevonása: Budán három, Pesten négy-öt kerület jöhetne létre, megőrizve az önkormányzati jogosítványaikat (például az önálló költségvetést). A Duna egyik partján Óbuda, Újbuda és a Hegyvidék, a túloldalon pedig Újpest, Csepel, a Belváros és Pestszentlőrinc-Pesterzsébet köré csoportosulnának a kerületek
- City-koncepció: Budapest belső kerületei összeolvadnának (az I., a II. kerület egy része, az V. a VI., a VII., a VIII. a IX. és a XIII. kerület egy része alkotná a fővárost). A Óbuda, Újbuda vagy Újpest és Csepel megőrizné önállóságát, vagyis külön település lenne
- Elöljáróságok: megszűnne mind a 23 kerület, a városrészeket pedig elöljáróságok váltanák fel, az elöljárók alkotnák a fővárosi közgyűlést.

A reneszánsz hangulatú épület 2002-re újult meg, majd tavaly decemberben befejeződött a várkastély és környezete turisztikai fejlesztése. Ennek keretében helyreállították az egykori várfalat és szárazárkot, pihenőparkot építettek és létrehozták az Esterházy Fogadóközpontot.