Ha van romantikus lovagvár Magyarországon, akkor Ozorai Pipó várkastélya egészen biztosan az - olvasható a vár honlapján. Ahogyan áll ez a masszív, szögletes kora reneszánsz épület az ozorai várhegy tetején, amelynek a kapuján belépve mintha egy firenzei palota udvarára csöppenne a látogató... A farkával önmagát megfojtó, azaz önmagát feláldozó sárkány – ez a jelképe az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, amelyet Luxemburgi Zsigmond magyar király – és későbbi német-római császár – a Cillei Borbálával kötött házassága alkalmával alapított. A rend első lovagjai között pedig olyan fontos uraságok szerepeltek, mint a király apósa, Cillei Hermann gróf, Garai Miklós nádor, és persze ott volt Zsigmond sárkányos lovagjai között a firenzei származású hadvezér, Filippo Scolari, vagy ahogy a kortársai nevezték, Ozorai Pipó is. Sőt: később a lovagrend tagja lett az a bizonyos II. Vlad is, aki ezért felvette a latin draco – vagyis sárkány – melléknevet, s akinek a fia, Vlad Tepes innen „örökölte meg” a később hírhedtté vált nevét, a Drakulát...
Drakula grófhoz hasonló szörnyetegek persze nem kötődnek az ozorai Pipó-várkastélyhoz, amelyet az egyik legértékesebb hazai műemlék épületünknek tartanak a szakemberek. A kora reneszánsz építészet első magyarországi megjelenéseként ugyanis csaknem eredeti formájában maradt fenn. A XV. századot idéző várkastély kiállításai ma Ozorai Pipónak, a Sárkányos Lovagrendnek és persze a reneszánsz lovagi kultúrának állítanak emléket. Az európai uniós támogatással elindult fejlesztések eredményeként pedig a Pipó-vár még izgalmasabb turisztikai célpont lehet.
