Nagyszabású elképzelésekről beszéltek itt nem is olyan régen, Balatonfüreden. Pontos szeretnék lenni, ezért szó szerint idézem: „A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban több mint 300 milliárd forint jut a balatoni térség fejlesztésére. A csomag stratégiai irányai a turisztika-, a közlekedés-, a gazdasági és innovációs-, valamint a területfejlesztés, továbbá az egészséges Balaton termékek, a vízminőség illetve biztonság és a humánerőforrás fejlesztések – jelentették be a városban rendezett, a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői részvételével tartott sajtótájékoztatón. 300 milliárdos támogatási lehetőséghez jut a térség, ez egy lehívható összeg, amire legkésőbb 2017 nyaráig pályázni kell. Magyarországon jelenleg nincs még egy ilyen volumenű, komplex fejlesztési program. Rendkívüli lehetőség előtt áll a régió, a fejlesztési koncepció sok fontos szempontot tartalmaz, ezúttal egy összehangolt, egymáshoz illeszkedő, az egész régiót átfogó fejlesztési programról van szó, amely helyzetbe hozza a vállalkozásokat. A kormány eltökélt szándéka, hogy Európa egyik kedvenc tavát és régióját példamutató módon fejlessze. A program keretében többek között négy milliárd forintból megújítják a Balatoni Bringakörutat, komplex szolgáltatásokat nyújtó kikötő fejlesztések indulhatnak, felújítják a Sió zsilipet, megvalósulhat a balatoni körvasút, fejlesztik a közúti-, a vasúti-, illetve a vízi közlekedést, támogatást kapnak a borászatok, helyi piacokat hoznak létre és külön hangsúlyt kapnak az egészséges balatoni termékek.” Ezt maga Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelentette be .
Megint a nagy tervek, megint a költői túlzásoktól sem visszariadó magabiztos fogalmazás, megint csupa általánosítás. Ja, és a példamutató fejlesztés.
Most pedig vissza az egész. Persze, vannak magyarázkodások, hogy azt, amit a kormány üzent, azt ne úgy értsük, ahogyan üzent. Pedig azt üzente, amit üzent.
És lehet, hogy a Balaton ma Magyarország legnépszerűbb üdülőhelye, még nagyon messze vagyunk attól, hogy Európa kedvencei legyünk. Ha elhagyjuk Siófokot vagy Balatonfüredet, érzékelhetjük, hogy a civilizáció, a kulturáltság foka csökken, más szóval az infrastruktúra hiánya egyértelmű.
Tihanyban, lakóhelyemen, számos utcában nincs járda, nincsenek a külföldieket segítő, idegen nyelven jól beszélő fiatal önkéntesek, hét végén az országutak bedugulnak, az autópálya is inkább a déli oldalt szolgálja ki, aki Balatonfüredet vagy Tihanyt célozza meg, annak további egy órás araszolásra kell számítania. Nincs segítő rendőri jelenlét, nincs elég szeméttároló, nincs elég nyilvános illemhely, nincs elég öltöző a strandokon, nincs megfelelő takarítószemélyzet. Balatonfüreden az orvosi rendelő már minden tekintetben szűk és reménytelenül zsúfolt, évek óta húzódik az autóbuszmegálló és az uszoda építése, a pályaudvaron nincs információs eligazító iroda, az érkező utasoknak legfeljebb a vasúti jegypénztáros vagy a buszállomás diszpécsere segít, a Balaton két partján egyetlen kompvonal köti össze, mert a másik, a Badacsony-Fonyód tervvel a magyar kormányzatok évtizedek óta ciciznek, tervek és tanulmányok készülnek, ahogyan az nálunk szokásos, és semmi sem történik, ahogyan azt már megszoktuk.
Korábban még bíztunk az orosz és a kínai turistaáradatban, ám ez csak önámítás volt. Aztán a kormányzat fordított egyet a dolgon és kitalálta, hogy milyen jó az, ha a Balaton megint a magyaroké, majd hozzácsatolták a wellness-turizmus fogalmát. Statisztikák szerint 2015-ben tíz millió vendég 24,5 millió vendégéjszakát töltött el magyar szálláshelyeken, ami első hallásra impresszív, ám ha a számok mögé nézünk, akkor világos, hogy ha 10 millió vendég 24,5 millió vendégéjszakát tölt el magyar szálláshelyeken, az azt jelenti, hogy egy vendégre 2,4 nap jut egy évben, ami azért meglehetősen kevéske.
És még valamit az infrastruktúráról. Az északi parton ma is a lugasznki motorgyárban 1965 táján készült Szergej néven ismert dízelmozdonyok által vontatott agg szerelvények és a hasonlóan veterán csehszlovák gyártmányú, télen hideg, nyáron meleg Bzmot (helyiek által Bazdmot) „Piroska” kismotorvonatok közlekednek, amelyek kényelmi fokozata meglehetősen alacsony.
Vajon mit szól ehhez Vitályos Eszter?
