;

egészségügy;háziorvosok;betöltetlen állás;

Elfogynak a gondoskodó kezek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Kihalás szélén a háziorvosok

Túllépte a bűvös ötszázat a betöltetlen háziorvosi és alapellátást nyújtó fogorvosi körzetek száma az országban, ráadásul 2012 óta folyamatosan 300-nál több védőnő is hiányzik a rendszerből. Van, aki az alapellátás államosítását sürgeti, mások szerint meg kellene duplázni a körzetek pénzét, hogy ismét vonzó legyen az egészségügynek ez az ága, a kormány azonban nem akar határozott lépéseket tenni az alapellátás javítására.

Az egészségügyi vezetés évek óta az alapellátás fejlesztését hangoztatja, ám valójában nem tesz érdemi lépéseket azért, hogy megállítsa a háziorvosi körzetek kiürülését. Az Országos Alapellátási Intézet (OALI) júliusi adatait összesítve derül ki, hogy 275 háziorvosi és házi gyermekorvosi állás betöltetlen, és csak alig valamivel kevesebb a gazdátlan fogorvosi körzetek száma. Ezekből 226 hely üres jelenleg az országban, vagyis összesen már 501 rendelőben kell helyettesítésekkel megoldani a lakosság legelemibb egészségügyi ellátását. Az adatok egyre rosszabbak és a képet tovább súlyosbítja, hogy a védőnői körzetekbe is egyre nehezebb szakképzett dolgozót találni, 2013-ban már például 375 állás volt betöltetlen, azóta valamivel jobb a helyzet, de a hiány tartósan 300 fölött maradt.

Egy éve kisebb csodát vártak a laikusok az új alapellátási törvénytől, holott a szakma már akkor azt mondta, nem hoz érdemi javulást a végül kerettörvénnyé puhult új szabályozás, ami a praxisközösségek, a kevesebb orvos mellé alkalmazott nagyobb háttérszemélyzet irányába próbálja terelni az alapellátást, valójában azonban nem tartalmazza az egyre öregedő háziorvosi kar pótlását. Ráadásul a jogszabály végrehajtási rendeletei mind a mai napig nem születtek meg. A semmittevést minden bizonnyal az a tehetetlenség szüli, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségpolitikáért felelős eddigi helyettes államtitkára a Magyar Kórházszövetség idén tavasszal megrendezett kongresszusán is elismert. A tegnaptól már más feladatot ellátó Beneda Attila akkor kijelentette, hogy bármit csinálnak, nem lesz elegendő háziorvos ahhoz, hogy az eddig működő ellátási szerkezetet fent lehessen tartani. A helyzet egyre romlik és már a kormány számításai szerint is komoly orvoshiányra kell felkészülni 5-10 éven belül, mert a fiatalok és középkorú szakemberek elvándorlását nem tudják megállítani, a háziorvosi szakma végzetesen elöregszik, évek óta nem tudják betölteni a meghirdetett alapellátási rezidensi helyeket, a szakvizsgáig eljutó fiatal orvosok egyharmada pedig azonnal máshol keres munkát.

Az alapellátás összeomlása tehát elkerülhetetlennek látszik, ha semmi nem történik az egészségügynek ebben a szegletében. Közismert, a vállalkozó háziorvosok bevételeinek nagy részét az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) az ellátott lakosság arányában érkező támogatásai, vagyis a kártyapénz teszi ki, ám ez az összeg a rendszer bevezetése óta eltelt évtizedek alatt - a korrekciók ellenére - elértéktelenedett. Vagy államosítani kellene a bajban lévő praxisokat, vagy a kártyapénzt kellene jelentősen megemelni, de ezek egyike sem került szóba a jövőt tervező humánminisztériumban. A tárca nem vesz tudomást arról, hogy jelentős plusztámogatás nélkül tíz év múlva a lakosság felének nem lesz háziorvosa - figyelmeztet a szakma és az ellenzék. Az Alapellátó Orvosok Szövetsége (FAKOOSZ) már jó ideje hangoztatja, hogy csak akkor lesz ismét vonzó a körzeti orvosi pálya, ha megduplázzák a praxisok jelenlegi bevételeit, a kormány viszont e helyett kisebb szépségtapaszokkal, évi 10 milliárdos többletforrással akarja befoltozni a lyukakat. Selmeczi Kamill, a szövetség elnöke többször kifejtette, hogy ez is segítség, de nem hoz rendszerszintű megoldást.

A 6331 alapellátást végző orvosból majdnem 4500 túl van az 50. életévén, a háziorvosok és a házi gyermekorvosok kétharmada elérte a nyugdíjkorhatárt, 2200 praxis sorsa kérdéses, gazdájuk bármikor felállhat a székéből. A betegek száma ugyanakkor nem csökken, vidéken sok háziorvos több településen kénytelen rendelni, amikor helyettesíti hiányzó kollégáit. Átlagosan 1479 főt lát el egy praxis, de nagyobb városokban ez a szám nem egyszer eléri a kétezret is. A Political Capital közelmúltban elvégzett kutatása a lakossági oldalon azt igazolta, hogy egyre nő azok aránya, akik azért nem vesznek igénybe ellátást, mert nem tudnak elutazni az orvoshoz. A helyzet tehát lassan tényleg tarthatatlan, a szakma több mint tíz éve hiába kongatja a vészharangot. A havi 130 ezer forintos plusztámogatás, az idén is október 15-ig beadható háziorvosi letelepedési pályázat és praxisvásárlási támogatás évente 30-40 szakembert vonz a pályára, de nagy kérdés, honnan pótolják a hiányzó kétezret és majd a többit. Évek óta senki nem ad választ mindezekre, pedig egyértelműen bizonyított, hogy ahol nincs állandó háziorvos, ott korábban halnak az emberek.

Ma, Magyarországon hetente egy nőt megöl a partnere. Minden ötödik nő él vagy élt olyan párkapcsolatban, amelyben bántalmazták. Magyar nők milliói esnek magyar férfiak áldozatául, utóbbiak pedig enyhébb büntetéssel, esetenként pénzbírsággal megúszhatják tettüket. Ehhez képest Novák Katalin "családügyi" államtitkár a menekültektől féltette a minap a magyar nőket, s a kabinet idegengyűlölő, kifejezetten rasszista kvótakampányába beleállva, megkérdőjelezhető statisztikákkal és konkrét hazugságokkal vállalt abban szerepet.