kampány;család;bántalmazás;erőszak;

Dübörög a menekültek ellen hergelő kormányzati kampány – nem tudni, milyen statisztikákra hivatkoznak FOTÓ: MTI/KOMKA PÉTER

- Feledékeny erőszakkampány

Ma, Magyarországon hetente egy nőt megöl a partnere. Minden ötödik nő él vagy élt olyan párkapcsolatban, amelyben bántalmazták. Magyar nők milliói esnek magyar férfiak áldozatául, utóbbiak pedig enyhébb büntetéssel, esetenként pénzbírsággal megúszhatják tettüket. Ehhez képest Novák Katalin "családügyi" államtitkár a menekültektől féltette a minap a magyar nőket, s a kabinet idegengyűlölő, kifejezetten rasszista kvótakampányába beleállva, megkérdőjelezhető statisztikákkal és konkrét hazugságokkal vállalt abban szerepet.

Ma délelőtt a "migránsok egészségügyi állapotáról" ad elő a sajtónak Röszkén az egészségügyért felelős államtitkár, a múlt héten a családügyekért felelős kollégája sietett a közvélemény tudtára adni: "a migrációs hullám kezdete óta ugrásszerűen emelkedik a nők elleni zaklatások száma Európában, a magyar nőket és gyerekeket azonban nem tehetjük ki ennek a veszélynek, ezért meg kell állítani az illegális bevándorlást". Novák Katalin szerint a legtöbb ilyen eset Németországban történt, tavaly szilveszterkor Kölnben, Stuttgartban és Hamburgban migránsok tömegesen követtek el szexuális zaklatást nők ellen. Noha ezekben az esetekben tömegével derült ki, nem "migránsok", de legalábbis nem a tavalyi menekülthullámmal érkezett bevándorlók követték el a bűntetteket, Novákot a tények nemigen zavarták, hiszen ki tudja, miféle adatok alapján azt is rögvest hozzátette: "azóta is szaporodnak az olyan esetek, amikor nőket ér valamilyen zaklatás és az elkövetőkről kiderül, hogy 'migrációs háttérrel' rendelkeznek". Szerinte "még a Német Szövetségi Bűnügyi hivatal is elismerte, hogy van összefüggés a szexuális támadások és az illegális bevándorlás között".

Novák ezek után azzal állt elő: "eddig sikerült ettől a veszélytől megóvni a magyar nőket és gyerekeket, és emellett a jövőben is elkötelezett a kormány". Az államtitkár - nyilván férfi kollégái nyaralása miatt beugróként - az októberi népszavazáson való részvételre buzdított és rámutatott: a referendumon a magyar emberek - a többi európai országhoz képest kivételes módon - elmondhatják a véleményüket az illegális bevándorlásról, és felhatalmazást adhatnak a magyar kormánynak arra, hogy még határozottabban tudjon fellépni a migrációval és a Brüsszel által tervezett kényszerbetelepítési kvótával szemben. Az államtitkár azt is mondta, az ugrásszerű emelkedés a terrorcselekményekre is igaz. Emlékeztetett arra, hogy tavaly január, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás óta olyan terrorcselekmények történnek, amelyekről rendre kiderül, hogy az elkövetők illegális bevándorlók voltak vagy migrációs háttérrel rendelkeztek.

Arra a kérdésre, hogy a bevándorlás kezdete óta hány nőt zaklattak Magyarországon, Novák Katalin azt mondta: Magyarországon nem jellemzőek "egyelőre" ezek az esetek, éppen ezért lépett fel a kormány eddig is határozottan az illegális bevándorlás ellen. Az államtitkár egy másik kérdésre, hogy mit tesz a kormány a magyar nőkkel szemben magyar férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak ellen, azt válaszolta: nagyon határozott eszközökkel lépnek fel ez ellen, így önálló büntetőjogi tényállás lett a kapcsolati erőszak, a kormány aláírta az Isztambuli Egyezményt, emellett folyamatosan növeli a krízisközpontok és az ellátórendszer finanszírozását, valamint 24 órás telefonszolgálatot üzemeltet az áldozatok segítésére. Novák azt is kijelentette: az, hogy a kapcsolati erőszak megoldásért kiáltó jelenség Európa- és világszerte, nem jelenti azt, hogy ne kellene legalább olyan határozottsággal fellépni az ellen a veszély ellen, ami most keletkezik Európában.

Isztambul, óóó, Isztambul

Novák érvelése, nem bagatellizálva a nőket, gyermekeket, vagy bármely emberi lényt érintő erőszak-fenyegetettséget, illetve bárminemű veszélyt, buta és hazug. Valójában Magyarországnak, pontosabban a magyar kormánynak nem épp a "migráns hátterű" emberektől kellene féltenie a magyar nőket, sőt a kabinetnek minden eszköze meglenne arra, hogy fellépjen a nőket érő erőszak ellen, mégsem teszi. Ezzel szemben tény: Magyarország ugyan már több mint két éve aláírta az Isztambuli egyezményt, amelynek célja a családon és párkapcsolaton belüli erőszak felszámolása, de máig nem ratifikáltatta az Országgyűléssel. Sőt, a kormánypárti képviselők 2015 márciusában nemet mondtak az LMP költségvetési módosító javaslatára is, amelyben a zöldpárt 8 milliárd forintot adott volna az isztambuli egyezmény megvalósítására - a ratifikálás elmaradását ugyanis a Fidesz rendre a forráshiánnyal magyarázza.

Az Európa Tanács Egyezményéhez a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról 2011 májusában nyitották meg a csatlakozás lehetőségét. Mára 37 ország írta alá, Magyarország 2014 márciusában. Mostanra az Európa Tanács 21 tagállama már ratifikálta is az Egyezményt, az Európai Bizottság pedig nemrég indítványozta, hogy az EU maga is csatlakozzon az egyezményhez. Ez az első nemzetközi egyezmény, amelynek célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése. Fontos üzenete, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy, sőt a családon belül elkövetett bűncselekmények különösen traumatizáló hatása miatt súlyosabb büntetést lehet kiszabni, ha az áldozat házastárs, élettárs vagy családtag.

Hazánkban milliós nagyságrendű a nők elleni erőszak, a párkapcsolati erőszak áldozatainak száma. Eközben a szakszerű állami fellépés hiányzik, az elkövetők számos esetben büntetlenül maradnak, az áldozatok biztonságát nem szolgálja az intézményrendszer. Mindez emberéletekbe kerül. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása és végrehajtása biztosítaná az átfogó, hatékony fellépést, a megelőzést, az elkövetők felelősségre vonását és az áldozatok védelmét. Erre azonban a kormányoldal nem hajlandó. Eközben - mint Novák szavaiból kiderült - a kormány a maga eredményeként könyveli el azt is, hogy a párkapcsolati erőszak önállóan bekerült a Btk.-ba, holott azt a valóságban civil szervezetek és az ellenzéki pártok kényszerítették ki, a Fidesz pedig sokáig húzta az időt, s csak a botrány nyomán álltak bele a témába, hiszen emlékezetes: a fideszes Varga István az idevágó vitában azzal állt elő, hogy inkább szüljenek a nők, és akkor majd nem verik meg őket.

Fogd rá a komondorra!

Egyébiránt a magyar jogrendszer még a Btk. önálló tényállásával sem nyújt megfelelő védelmet a bántalmazott nők számára. A bántalmazójukat végső elkeseredésben megölő nők mintegy kétszer olyan súlyos ítéletet kaptak, mint a nőket évek során át kitartóan bántalmazó, megerőszakoló majd végül megölő bántalmazók - még akkor is, ha utóbbiak egyenesen az áldozatuk után mentek, előbbiek pedig csak az aktuális erőszak ellen védekeztek. A partnerrel szemben elkövetett súlyos testi sértést - csonttöréseket - pedig egy pénzbüntetéssel meg lehet úszni 2016-ban, akár közszereplőként is.

Ugye emlékszünk még? Lagziból jöttek haza, be volt rúgva. Egy parlamenti képviselő, Balogh József 2013-ban véresre verte az élettársát, többek között a terasz korlátjához csapkodta annak fejét. Terike, az élettárs orra és jobb oldali járomcsontja többszörösen eltörött, gyógyulása 4-6 héten át tartott, az orvos vizsgálat pedig több régebbi sérülés nyomait is megtalálta testén. Évek óta verték, verik, nem tudni, milyen fenyegetettségben él. Bár az incidens után egy időre elhagyta a házat, idővel hazaköltözött, Balogh védelmére szegődött, hűsége nyilván még sok verés erejéig kitart. Miközben eleinte az öreg vak komondorukra fogta az esetet, később bevallotta tettét, így aztán év elején Baloghot a bíróság első fokon 420 ezer forint pénzbüntetéssel, valamint 256 ezer forint bűnügyi költség megfizetésével "sújtotta", így - a Fideszből azóta kilépett - fülöpházi polgármester megtarthatta volna tisztségét. Az első ítélet szerint Balogh esetében felmentő körülmény volt, hogy "jó példával jár elő, hiszen ő Fülöpháza polgármestere". Terikével egy tizenéves, rákbeteg gyermeket nevelnek - ezt is enyhítő körülményként fogadta el a bírónő, ahogy azt is, hogy Baloghnak "kifogástalan" az életvitele (!). Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, így végül másodfokon túl enyhének találták a nőverő polgármester első, februári ítéletét, és 10 hónap felfüggesztett börtönnel sújtották. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati törvény értelmében Balogh méltatlanná vált arra, hogy Fülöpháza polgármestere maradjon, de indulatkezelési terápiára végül nem kötelezték - ahogyan az ügyészség kérte -, így Terike élete ma is veszélyben van.

A Fidesz és a kormány semmilyen módon nem kommentálta sem az első fokon hozott, sem pedig a másod fokú, súlyosbított ítéletet.

Minden harmadik magyar nő

Ez az ügy rávilágíthatott arra, hogy a törvényalkotói és az ítélkezési gyakorlatba mindmáig nem épült be az erőszak áldozatait védő szemléletmód, sőt, a szakértők állítják: Magyarországon továbbra is az erőszakot pártoló és elfogadó ítélkezés van gyakorlatban. Mindez főként azért súlyos, mert alapvető tény, hogy a családon belüli erőszak elenyésző hányada jut el a bíróságig, többségük csak akkor, amikor az áldozat belehal a bántalmazásba, vagy súlyos - esetleg maradandó - sérüléseket szenved. S noha Novák Katalin állítja, a kabinet megvédi a magyar nőket, Terike esete nagyon is mindennapos. Sőt: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-ben publikált reprezentatív kutatása szerint Magyarországon a 15 éven felüli nők 28 százaléka, több mint 1 millió 124 ezer nő válik élete során a nők elleni fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává. A 15 év feletti nők 9 százaléka, több mint 361 ezer nő ellen követnek el szexuális erőszakot. A magyar nők 6 százaléka, több mint 223 ezer nő él jelenleg olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikai és/vagy szexuális erőszakot követ el vele szemben. Mindeközben a nők elleni fizikai erőszak cselekmények 0,5 százalékát, a szexuális erőszak cselekmények 0,2 százalékát regisztrálják - észlelik hivatalosan - a magyar hatóságok. A feljelentési arány Európában itt a legalacsonyabb, 100 ezer lakosra 2,1 feljelentés jut.

Magyarországon tehát a nők elleni erőszakkal, családon belüli, vagy párkapcsolati erőszakkal szembeni átfogó és hatékony fellépés mindig is hiányzott, s ezt a Fidesz-kormányok aligha akarják megváltoztatni. Ezzel aktívan hozzájárulnak az elkövetők büntetlenségéhez, és megakadályozzák az áldozatok igazságszolgáltatáshoz és védelemhez jutását. Kitől is kell akkor megvédeni a magyar nőket?

Segítség
Ha önt vagy ismerősét, rokonát erőszak éri a kapcsolatában, akkor hívja a segítséget nyújtani képes szakembereket:
- A NANE Egyesület segélyvonala: 06-80-505-101 - hétköznapokon, szerda kivételével este 6 és 10 között hívható.
- A PATENT-jogsegély: 06-70-252-5254 - szerda 16-18 óra között, valamint 06-70-277-6522 - csütörtök 10-12 óra között hívható Keret Koalíció segélyvonala: 06-40-630-006 kék szám (helyi tarifával hívható) - hétfőnként 10–14, illetve csütörtökönként 14–18 óra között.
 Kurzusszemlélet

Valóban mindennapos a vakkomondoros Balogh és élettársa, Terike esete. Meg az ilyen esetek közmegítélése is. Nemcsak a statisztikák, a napi hírek is bizonyítják az erőszak áldozatait elítélő, vagy legalábbis a vádat, az erőszak jogosságát megkérdőjelező közvélekedést, hiszen elég csak a sztár-úszóedzőre és tetteire gondolni. Állami vezetők méltatták az erőszaktevőt, bagatellizálva bűneit.

De nemrég került napvilágra: négy hónap előzetes letartóztatás után szabadon engedte az ügyészség azt az orvost, akit azzal vádolnak, hogy savat öntött szeretője nemi szervére, majd szőnyegbe csavarta és magára hagyta. Közismert: Mikola István (aki egészségügyi miniszter volt az első Orbán-kormányban, most pedig külügyminisztériumi államtitkár) unokaöccséről van szó, s noha a vád igen súlyos, 2014 nyarán az ügyészség a nyomozás megszüntetéséről határozott. Az ügy elhúzódása ellenére májusban B. Krisztiánt a Fővárosi Törvényszék (mindössze - a szerk.) négy év letöltendő börtönbüntetésre és az orvosi foglalkozástól öt év, valamint a közügyektől hat év eltiltásra ítélte, ám ez korántsem jelenti az ügy végét.

És nem kell a politikai elit szintjéig menni. Egy 2014. május 16-i ügyészségi sajtóközlemény szerint egy 65 éves férfi által egy 11 éves gyerek elleni szexuális visszaélés ügyében szeméremsértés (!) vétsége miatt emeltek vádat. Ennek büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés, minimum büntetési tétel nélkül. Egy másik ügyészség szintén 2014-ben rongálás (!) miatt emelt vádat egy 50 éves férfi ellen, aki előre megfontolt szándékkal, 20 liter benzint szétlocsolva, az éj leple alatt felgyújtotta volt felesége otthonát, ahol a nő 15 hónapos kisfiával együtt aludt. A nő lélekjelenlétének köszönhető, hogy gyermekével együtt nem égtek bent. Egy 2014-ben készült megyei rendőrségi videó bűnmegelőzés (!) címszó alatt a nemi erőszak elkövetőit láthatatlanul hagyva az erőszakért az áldozatokat hibáztatta, tette felelőssé. Kioktatta a nőket: mit (ne) csináljanak és hogyan (ne) viselkedjenek. Ezzel hozzájárult a nők, lányok elleni erőszak előfordulásának amúgy is kedvező társadalmi légkör, az elkövetők büntethetetlenségéről szóló közmegegyezés fenntartásához, s így az elkövetők felmentéséhez, az áldozatok megalázásához és megfélemlítéséhez.

Az MSZP közleménye: