önkormányzat;

- Egyszemélyes társulatok

„A képviselő-testület felhatalmazza Alt Norbert alpolgármestert, hogy az egyesület közgyűlésén Gyula Város Önkormányzatát képviselje, nevében és helyette teljes jogkörben eljárjon, továbbá, ha Gyula Város Önkormányzatát az egyesület közgyűlése vezető tisztségviselőnek választja meg, úgy Alt Norbert alpolgármester jelöli ki, hogy nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellássa” – olvasható ez a meglehetősen unalmas és elsőre érdektelen sablonszöveg a június végi Gyulai Képviselő-testület egyik előterjesztésének határozatában.

Az előzmény, hogy gyulai önkormányzat arról döntött: belép a Napkör Társadalmi Innovációs Egyesületbe. Erre pedig – az előterjesztés szerint – azért van szükség, hogy a LEADER, az Európai Unió vidékfejlesztési stratégiája egyik szeleteként kistérségenként úgynevezett helyi akciócsoportokat (hacs) hoznak létre. Ezek a csoportok a jövőben „meghatározhatják a vidékfejlesztési stratégiát, növelve a helyben élő életminőségét, stb.” A cél a helyi partnerség elérése és kialakítása volna, egyben a kistérségeken belül megvalósuló fejlesztések kitalálása, menedzselése és megvalósítása. Aligha elhanyagolható módon, természetesen, brüsszeli forrásból. Mindezzel önmagában nincs semmi gond. A megvalósítás az érdekes, avagy az ördög itt is részletekben van.

Alt Norbert nemcsak a gyulai képviselő-testület fideszes alpolgármestere, hanem egyben a gyulai Fidesz-szervezet elnöke. Egyben annak a Napkör Társadalmi Innovációs Egyesületnek a vezetője, amelybe az ő delegálásával belép a gyulai önkormányzat. Azért érdekes elképzelni azt a pillanatot, amikor a gyulai testület által teljes hatáskörrel megbízott Alt belép abba az egyesületbe, amelyet hosszú évek óta ő vezet. Befizetnék, hogy lássam azt a vitát, diskurzust, amikor az egyesületbe belépő önkormányzati képviselő jövőbeni egyesületi státuszáról, netán vezetővé választásáról esik szó. Ha, mint önkormányzati delegáltat, az Napkör megválasztja elnöknek, akkor sem változik az elnök személye, hiszen az addig is ő volt. Róka fogta csukával van dolgunk, egyben a civil szervezetek teljes pártirányítás alá vételéről.

Mindezeket felvezetve a legutóbbi gyulai képviselő-testületi ülésen megkérdeztem, hogy mégis: ezt hogyan kell elképzelni?

Az ügyben kettős érintettséggel rendelkező alpolgármester, városi Fidesz-elnök és egyesületi vezető úgy válaszolt, hogy „majd leül egy tükör elé, és beszélget magával.” Majd jelezte, hogy a tréfát félreteszi. Ám ezt követően nem tudott semmi értelmes magyarázatot adni a helyzetre. A mismásolásból az sült ki, hogy ez jól van és kész.

Ebben bizonyos szempontból igaza is van. A gyulai kistérség helyi akciócsoportjának az elkövetkező években csaknem 300 millió forint áll rendelkezésére, hogy terveit megfogalmazza és megvalósítsa. Mindennek a középpontjában ugyanakkor az Napkör Egyesület áll, amely politikailag súlyosan elfogult, s erre vezetőjének személye a garancia. A társadalmi innovációban elkötelezett „civil” szervezet a céginfó alapján minden, csak nem komoly. Nem tudjuk az alapítás dátumát, nincs web címe, nincs pénzügyi beszámolója, ekként semmit sem tudni bevételeiről és kiadásairól, és az sem tudni, hányan dolgoznak az egyesületnél.

Más források azt közlik, hogy a Napkör céljai között a Gyula környéki kunhalmok gondozása, a helyi kulturális és természeti értékek védelme, valamint a külhoni magyarság támogatása áll a középpontban. E tekintetben aktivitásuk nem nagyon látványos. Ellenben, „pártsemlegesen”, a 2014-es őszi önkormányzati kampányban minden gyulai fideszes jelölt körzetében tartott rendezvények kisebb és nagyobb szatyrokkal almát osztogattak. Kilókat megpróbálták szavazatokra váltani.

A Gyulához közeli Orosházán és Békéscsabán hasonló „független” egyesületekbe lépett be a fideszes önkormányzat. A békési megyeszékhelyen a helyi Fidesz-szervezeten belüli ellentétek miatt, érthető módon, kettőbe.

Félő, hogy az egész országban, Battonyától Nemesmedvesig, így megy a LEADER keretében belül helyi akciócsoportok megalakítása.