Az egyházfő 15 percig csendben imádkozott. Közben szemeit is lecsukta. Néhány héttel lengyelországi útja előtt előtt azt közölte, reméli, Isten megadja számára a kegyelmet, hogy sírhat az áldozatokért. Láthatóan meghatódott volt, ugyanúgy, mint 2014 májusában, amikor szentföldi vizitje idején ellátogatott Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumba.
A pápa Auschwitzban a holokauszt több túlélőjével találkozott. Mindegyiküket átölelte, s röviden elbeszélgetett velük. A túlélőktől gyertyát kapott, amelyet a hírhedt 11-es blokknál, a „halál falánál” gyújtott meg. Több ezer embert lőttek itt agyon. A falat maguk a nácik rombolták le, de a háború után a túlélők ismét felépíttették, hogy az egész világ méltó módon emlékezhessen az áldozatokra.
Ugyanebben a blokkban található az a cella, ahol a ferences rendi minorita szerzetest, Szent Maximilian Kolbét tartották fogva. A pápa itt is perceken át csendben imádkozott. Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek helyett. Két hétig éheztették, 1941. augusztus 14-én halt meg.) A pápa később a közeli birkenaui haláltáborba is ellátogatott. Ezek a percek is a csendes emlékezés jegyében teltek. Megérkezése után Michael Schudrich, Lengyelország főrabbija a Mélységből kiáltok hozzád, Uram kezdetű zsoltárt énekelte el héberül. A 130. zsoltár héber változata után Markowa község katolikus plébánosa lengyel fordításban olvasta fel a szöveget. A kelet-lengyelországi Markowában a második világháború alatt a nácik a nyolcgyermekes lengyel Ulma családot kivégezték zsidók rejtegetése miatt, a pénteki ünnepségen jelen voltak a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet által a Világ Igaza címmel kitüntetett Ulma házaspár rokonai is.
Ezt követően a pápa a „Világ Igazainak” 25 tagjával találkozott, olyan személyekkel, akik a második világháború idején zsidókat mentettek meg a biztos haláltól. Több túlélő is jelen volt.
Ferenc pápa előtt 1979-ben, egy évvel egyházfővé választását követően II. János Pál, 2006-ban pedig XVI. Benedek is ellátogatott a fogolytáborba. Ferenc auschwitzi látogatása előtt többen méltatták amiatt, mert nem mondott beszédet, hanem csendben emlékezett az áldozatokra. Roland Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke „méltó gesztusról” beszélt, s Michael Schidrich lengyel főrabbi is megértését fejezte ki. Piotr Cywinski, a fogolytábor komplexumának igazgatója pedig azt közölte, a tábor területén olyan tragédiák történtek, hogy az ember szavak nélkül marad. „Nem lehet kifejezni szavakban azt, amit sokan ma is elképzelhetetlennek tartanak” – fejtette ki. A pápa régi barátja, Abrham Skorka rabbi, a Buenos Aires-i zsidó közösség vezetője azt közölte, a hallgatás nem azt jelenti, hogy a pápa nem ismeri el a holokausztot, hanem ez a méltó megemlékezés módja.
Az auschwitzi látogatást követően a pápa egy gyermekklinikát keresett fel, majd a krakkói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó keretében keresztúti ájtatosságon vett részt.