Magyarország a nemzetközi jog "hibátlan és szó szerinti" betartásában érdekelt, minden olyan "migránst" visszaveszünk Ausztriától, aki nálunk lépett be az Unió területére. A menekülteket ezután visszaszállítjuk a Nyugat-Balkánra, az ottani országokkal már megállapodtunk - biztosította erről tegnap Orbán Viktor Budapesten az osztrák kancellárt. De azokat nem vesszük vissza, akik elsőként nem Magyarországon léptek be az EU-ba. Magyarország megértéssel fogadja az osztrák határon tett intézkedéseket, de a legjobb megoldás az lenne, ha közösen védenénk a magyar-szerb határt - fogalmazott miniszterelnök. Büszkén jelentette, hogy mi légmentesen lezártuk a határt, illegálisan nálunk már senki nem tartózkodhat, ezt a büntető törvénykönyv nem teszi lehetővé. Ezért illegálisan Magyarországra érkezett ember nem is tud a szomszédos országba távozni. A déli határon már 8 ezer rendőr és katona szolgál, és ha ezt fenn tudjuk tartani, akkor képesek leszünk Ausztriát is megvédeni az illegális bevándorlóktól. Orbán bejelentette, az osztrákok húsz katonát küldenek a szerb határra, és vizsgálják, lehet-e ezt növelni. Hangsúlyozta, Magyarország a lehető legjobb szomszédja és partnere szeretne lenni Ausztriának.
Természetesen egyes kérdésekben eltér av véleményünk, de ezeket bizalomra és megértésre alapozva oldhatjuk meg közösen. Erről már Christian Kern beszélt a hivatalos tárgyalás után, amelynek egyik célja volt, hogy a menekültválság miatt Bécs és Budapest között tavaly kirobbant, és az idén is folytatódott diplomáciai perpatvarnak véget vessen. A szociáldemokrata politikus szerint sikerülni fog új fejezetet nyitni a kapcsolatokban az átláthatóbb, jobb együttműködésért. Kiderült, a szerb-magyar határra küldendő 20 rendőr csak az első lépés, az osztrák kormány szakértői bizottságot jelöl ki, hogy megvizsgálják, miként tudják biztosítania a támogatást, például az osztrák szövetségi hadsereg bevonásával. Ugyanakkor nem kertelt, hogy ez a segítség elsősorban humanitárius lehet: utak építését, a menekülttáborok fejlesztését, a higiéniai állapotok javítását célozhatja. Ami a visszafogadást illeti, a magyar álláspont világos: az első belépés elvének kell érvényesülnie, vagyis akik Görögországban léptek először az Unió területére, azokat oda kell visszavinni, ám ebben vita van Magyarország és az Európai Bizottság között, és Ausztriának is fontos e kérdés tisztázása.
Kern bejelentette, Orbánnal egyetértésre jutottak, civil szervezeteket kell küldeni a szerb-magyar határra, hogy elsősorban a szerb oldalon várakozókon segítsenek, a helyzet rendezésébe pedig a szerb kormányt is be kell vonni. A magyar miniszterelnök azonban ezt láthatóan nem vette jó néven. Az osztrák kancellár szerint a zárt ajtók mögött azt is megvitatták, hogyan történjen a határőrizet, itt Kern emlékeztetett a magyar gyakorlattal kapcsolatos emberi jogi kritikákra. Miután a magyar fél ellentmondott a Human Rights Watch lesújtó jelentésének, ezért megállapodtak, hogy az Igazságügyi Minisztérium Bécs rendelkezésére bocsátja a határőrizettel kapcsolatos iratokat, hogy alaposan megvizsgálhassák a magyar álláspontot. Az osztrák kancellár úgy látja, ha megvalósítják mindazt, amiben most megállapodtak, és augusztus végére, szeptember elejére eredményt hoznak az intézkedések, további támogatást nyújtanak Magyarországnak. Ehhez az kell, hogy a jelenleginél ne menjen több menekült hozzájuk. A kancellár mindenki igyekezett megnyugtatni: Ausztriának nem elsődleges célja lezárni a magyar-osztrák határt.
Most is dolgoznak nálunk civil szervezetek és támogatást is kapnak a magyar államtól, de igazából a szerb területeken várakozó embereknek van szükségük segítségre. Erről a Kleine Zeitung kérdésére beszélt Orbán. "A magyar felfogás szerint minden migráns terrorkockázatot jelent" - állapította meg, hozzátéve, Magyarország csak annyi embert enged be, amennyinél le tudja folytatni a biztonsági ellenőrzést, ez hónapokig is eltarthat. "Ha beengedtük, nem tehetjük zárt táborokba, ahogy eddig, mert az Európai Bizottság így döntött". az emberek ezért a nyílt táborokból továbbindulnak Ausztrián át eredeti, nyugat-európai úti céljuk felé - panaszkodott. Arról azonban hallgatott, hogy akar-e civileket a déli határhoz. Az osztrák kancellár elismerte, hogy a magyar-szerb határintézkedések miatt valóban jelentősen csökkent a Németországba és Ausztriába érkezők száma, tehát profitáltak belőle. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a szerb oldalon kialakult pokoli állapotokért felelősnek érzik magukat.
Az amerikai elnökválasztás az amerikaiak dolga, ebbe Orbán nem kíván beleszólni - korrigálta szombati tusnádi kijelentését a Reutersnek Orbán. Ám külpolitikai szempontból Magyarország számára nem mindegy, ki az elnök "a demokraták külpolitikája, menekültpolitikája rossz az Európai Uniónak, Magyarországnak meg halálos". Trumpé viszont Európának jó, Magyarországnak pedig az életet jelenti. A kérdés az volt, a miniszterelnök támogatja-e Trumpot. Bár nem hozzá fordultak, a kancellár nem tudta megállni, hogy ezzel kapcsolatban ne süssön el egy poént. "Egy dolgot tanulhatunk Trumptól, hogy az ember férfi létére soha ne fesse be a haját" - közölte.
Őt is megrázták az utóbbi hetek franciaországi és németországi eseményei, mégis néhány dolgot ez ügyben másként látnak a magyar kormányfővel - válaszolta a Reutersnek Kern, aki szerint a terrorcselekmények meghaladják a szíriai bevándorlás problémáját. Eközben az M1 híradása szerint egyre csökken az éhségsztrájkot folytató "migránsok" száma Horgosnál, jelenleg mindössze negyvenen várják, hogy Magyarország megnyissa előttük a határt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
