Tegnap például a Magyar Nemzet állt elő azzal: leghamarabb szeptemberben, a parlamenti ülésszak megkezdése után célszerű ötpárti egyeztetést folytatni a gyülekezési törvényről. A felvetés együgyű, hiszen jelenleg nyári szünetet tart az Országgyűlés, amelynek legelőbb valóban őszi ülésszakán kerülhet napirendre az idevágó, nyilván kormányjavaslat. A kabinet, illetve az igazságügyi miniszter ugyanis két hete jelentette be, újraírják a gyülekezési törvényt, mert az Alkotmánybíróság (Ab) mulasztásos törvénysértést állapított meg több konkrét ügyben is, sőt a testület az év végéig bizonyos szabályok megalkotására szólította fel a parlamentet.
Megírtuk: egy, a kormányfő házához szervezett, devizahiteles tüntetés kapcsán az Ab nem vélte alaptörvény-ellenesnek, hogy a rendőrség, illetve a bíróság szintén a szomszédság magánéletére hivatkozva nem engedélyezte a rendezvényt. Ugyanakkor egy szélsőjobboldali tüntetés kapcsán azt is megállapította a testület, hogy "a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg gyülekezést". Ennek tükrében az Ab kimondta, hogy az Országgyűlésnek év végéig meg kell alkotnia azokat a hiányzó szabályokat, amelyek segítenek a rendőrségnek és a bíróságnak az alapjogok ütközésénél.
Trócsányi László igazságügyi miniszter erre hamar úgy fogalmazott, javaslataik kidolgozásakor figyelembe veszik a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatát, meghallgatják a tudomány képviselőit, a jogalkalmazók álláspontját, valamint ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek. Azt is közölte: jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Csakhogy a kabinet - várhatóan tüntetéskorlátozó - elképzelései kapcsán megígért ötpárti egyeztetésről az ellenzék még nem hallott.
