Valószínűleg összekeverte a magyar fiatalságot a saját vejével Orbán Viktor, amikor Tusnádfürdőn azt mondta: "ha egy közép-európai fiatal rendesen dolgozik, ha tiszteli a hagyományokat és a szüleit, akkor ma jobban fog élni, mint a szülei" - idézte a kormányfőt Bárány Balázs, hozzátéve: a magyar fiatalság nem egyenlő Orbán rokonságával. Az MSZP elnökségi tagja szerint egy magyar pályakezdő jószerivel csak akkor tud boldogulni hazájában, ha hozzátartozója valamelyik fideszes politikusnak, vagy ha kiballag a Keleti pályaudvarra, felszáll egy vonatra, néhány határral később leszáll és dolgozni kezd.
Vélhetően nem téved sokat a szocialista politikus, hiszen tavaly 33 ezer ember vándorolt el az országból a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint, a 2014-es 31 500 után. A valós szám azonban akár jóval meg is haladhatja ezt, ugyanis vannak, akikről nem derül ki, hogy lelépnek. "A magyar fiatalok legnagyobb ellensége ma Orbán Viktor, aki épp azt vette el tőlük, amiről Tusnádfürdőn azt hazudta, hogy van: a jobb élet lehetőségét" - vélekedett Bárány, a szocialista politikus szerint ugyanis egyértelmű, hogy az utóbbi években felgyorsult az elvándorlás. Azonban ez a kormányfőt nem bántja, hiszen ki akarja vezetni Magyarországot Európából - tette hozzá, kifejtve: ennek egyik eleme az, hogy szándékosan elüldözi tanult és nyelveket beszélő ellenzékét, s szinte lehetetlenné teszi, hogy külföldről szavazzanak ezek a magyar állampolgárok.
A miniszterelnök szavait árnyalja Orbánék egykori nagy ellenségének friss felmérése is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmányából ugyanis kiderült: huszonöt év alatt Kelet-Európában húszmillió,- Csehország és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú -, főként fiatal és szakképzett ember hagyta el hazáját, hogy külföldön nézzen jobb lehetőségek után. A kilencvenes évek nyitása Kelet-Európában óriási előnyökkel járt - "a tőkebeáramlás és az innováció jobb intézményeket, jobb gazdaságszervezést és nagyobb hatékonyságot eredményezett" -, de a folyamatnak voltak árnyoldalai is, hiszen a lakosság jelentős és folyamatos kivándorlását is magával hozta. A kelet-európaiak hiába tisztelik a hagyományokat főként a jobb munkalehetőségek és a magasabb fizetések miatt igent mondanak a kivándorlásra, ráadásul a távozók zöme magasan képzett (orvos, építész, mérnök) és fiatalabb a hazai átlagéletkornál. Az IMF szerint minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények - amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják -, annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget.
Hiába a kormányfő szép szavai, s a Fidesz Bárány nyilatkozatára kiadott, heves reagálása, a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországról az utóbbi években felgyorsult a kivándorlás. A rendszerváltás után sok magyar települt át hazánkba a környező országokból, ráadásul a volt szocialista térségben a "legvidámabb barakknak" számító Magyarországnak jó kilátásai voltak. Ezek a jó kilátások azonban hamar elmúltak, mostanra már a gyorsuló kivándorlás a jellemző, főképp, mióta teljesen megnyílt az európai munkaerőpiac a magyarok előtt. Az IMF szerint a nagymértékű és tartós kivándorlás visszafogta az általános és az egy főre jutó gazdasági növekedést a régióban. Az elemzés rámutat: kivándorlás nélkül a régióban átlag 7 százalékponttal magasabb lett volna a reál GDP növekedése az 1995 és 2012 közötti időszakban. "A kivándorlás hatására több területen szakemberhiány alakult ki, ami csökkenti a termelékenységnövekedés ütemét" - írták. Magyarországon például a válság óta nem volt annyi betöltetlen álláshely, mint ez év elején, sokak szerint a munkaerőhiány már korlátozza a vállalatok növekedését.
