Véget ért a republikánus elnökjelölő konvenció, látszólag minden a szokásos módon zajlott, hullottak lufik, szórtak konfettit, felsorakozott a Trump- és a Pence-család. A jelölőgyűlés azonban egészen más volt, másféle közönség gyűlt össze, a republikánus pártelit - volt elnökök, elnökjelöltek, befolyásos személyiségek - tüntetően távol maradtak. A zárónapon mondta el a jelölést elfogadó beszédét Donald Trump, a manhattani milliárdos ezúttal fegyelmezte magát és a képernyőről olvasott. Jóelőre kiszivárogtatták, hogy Trump Richard Nixon 1968-as beszédének mintájára építette fel mondanivalóját. Az Egyesült Államokról azonban a reálisnál jóval borúsabb képet festett, miközben kampányának jelszavával azt ígérte, hogy ő lesz az, aki ismét "naggyá teszi Amerikát". Trumpot a család "esze", Ivanka mutatta be, a sikeres üzletasszony apja legbefolyásosabb tanácsadója.
Trump büszke arra, hogy az előválasztások során a republikánusok 60 százalékkal több szavazatot kaptak, mint nyolc évvel korábban, míg a demokraták 20 százalékkal kevesebbet. A milliárdosnak semmi kétsége, hogy novemberben be fogja venni a Fehér Házat. Drámai adatokat sorolt az amerikai bűnözésről, noha felmérések szerint e téren jelentős a javulás, s messze nem szerepel az élen a szavazók fő aggodalmainak listáján. Azt ígérte, ő lesz a "rend és törvényesség" helyreállítója. Az Obama-kormányzatot tette felelőssé azért, hogy válságos az amerikai belsővárosok helyzete, az afrikai-amerikai fiatalok 58 százalékának nincs állása, a spanyol ajkú amerikaiak körében nőtt a szegénység Obama hivatalba lépése óta. A demokrata adminisztráció szerinte téves külpolitikai döntéseiért vetélytársát, Hillary Clintont tette felelőssé, a líbiai, a szíriai válságért, az Iszlám Állam előretöréséért is a volt külügyminisztert okolta. A Republikánus Párt hagyományos irányvonalával szakítva felmondaná a szabadkereskedelmi megállapodásokat, ragaszkodik a falépítéshez a mexikói határon. Olyan bevándorlási rendszert fogadna el, amely "az amerikai emberek érdekeit tartja szem előtt". Elnökségének fő vezérelve az amerikanizmus, nem pedig a globalizmus lenne, jelentette ki Trump.
Egy CNN-gyorsfelmérés szerint a megkérdezettek 57 százalékának nagyon, 17 százalékának valamelyest tetszett Trump jelölést elfogadó beszéde, 24 százalék vélekedett róla negatívan.
Hétfőtől kezdődik a Demokrata Párt elnökjelölő konvenciója, a demokraták újabb négy évre szeretnék megtartani a Fehér Házat.
Kiakadt a NATO-főtitkár Trump fenyegetésén
Európa és az Egyesült Államok biztonsága szorosan összekapcsolódik – mondta JensStoltenberg NATO-főtitkár azzal kapcsolatosan, hogy Donald Trump, a republikánus elnökjelölt a New York Times-nak nyilatkozva felvetette, ha ő lesz az elnök, Washington csak azoknak a szövetségeseknek a biztonságát garantálja, amelyek teljesítik az atlanti szövetség felé vállalt kötelezettségüket.
Stoltenberg hangsúlyozta, nem akar beavatkozni az amerikai elnökválasztásba, de fontosnak tartja leszögezni, hogy mi a fontos a NATO számára. „Két világháború megmutatta, hogy az Egyesült Államok biztonsága szempontjából nem közömbös Európa békéje és biztonsága” – mutatott rá a főtitkár. Stoltenberg aláhúzta, hogy a szövetségesek közötti szolidaritás a NATO fontos alapértéke, s e szolidaritás azt jelenti, hogy a szövetség tagjai a bajban megvédik egymást.
Trump már korábban is olyan véleményt hangoztatott, hogy a NATO „elavult” szervezet, s az Egyesült Államokra aránytalanul nagy teher hárul, s ha ő lesz az elnök, Washington ezt nem tudja és nem is akarja vállalni. Ha rajta múlik, mondta most a New York Timesnak, csak azokra a szövetségesekre terjed ki az amerikai (nukleáris) védőernyő, amelyek teljesítik NATO-kötelezettségüket, s megfelelő arányban járulnak hozzá a védelmi szövetség költségvetéséhez. Washington jó ideje hangoztatja, hogy az európai tagállamoknak is emelni kell a védelmi kiadásaikat, a GDP két százalékát kellene a védelemre költeni, de soha nem kötötték ezt feltételekhez. A milliárdos ugyanakkor a NATO alapját képező elvet, a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét kérdőjelezte meg.
E cikkely kimondja, hogy bármely NATO-tagállam elleni támadást valamennyi tagállam elleni támadásnak tekintenek. Trump szavaival nem tudott azonosulni Mitch McConnell, a washingtoni szenátus republikánus többségi vezetője sem. Többen emlékeztették a milliárdost, hogy Ronald Reagan, a 40. amerikai elnök, akihez szívesen hasonlítgatja magát, soha nem vonta volna kétségbe az Egyesült Államok NATO-elkötelezettségét.
