Biztosan nem tesz jót a német-magyar viszonynak az október 2-re kiírt magyarországi népszavazás. Angela Merkelnek ugyanis most épp elég gondot jelent az, hogy megoldást találjon a, a Brexittel kapcsolatos június 23-i népszavazás után kialakult helyzetre. A nemzetközi felmérésekből kiderül, hogy az uniós polgárokat megrettentették a britek (esetleges) kilépésének várható következményei, s egy sor országban jelentősen, akár tíz százalékkal megnőtt az EU-tagságot pártolók aránya. A politikai pártok népszerűségére is kihat a referendum. Németországban például az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) már csak egyszámjegyű népszerűséget mondhat magáénak, miközben nemrég még 14-15 százalékon állt. Ez arra vezethető vissza, hogy Németországban már nem annyira fontos téma a menekültkérdés (nem beszélve arról, hogy a berlini kormány nem is teszi kampánytémává), s a németek elégedettek azzal, ahogy Merkel a Brexit utáni helyzetet kezeli.
A magyar kvótareferendumot tehát a nemzetközi politika szempontjából a lehető legrosszabbkor írták ki Budapesten. Vagy pedig éppen ez volt a cél. A magyar kormány ugyanis ezzel mintha deklarálni kívánná euroszkepticizmusát: egy olyan helyzetben megy szembe az EU alapelveivel, amikor éppen összetartásra lenne szükség. Angela Merkel visszafogottan nyilatkozott a kérdésről, bár egyértelművé tette, mi a véleménye. Mint egy sajtóértekezletén elmondta, semmi sem fog változni, s már régóta ismert, hogy Magyarországon népszavazást tartanak "a menekültek kérdéséről", most pedig csak a referendum időpontját jelölték ki, és a népszavazási kérdés megfogalmazásából is az következik, hogy a szavazás "válasz lesz a már most is érvényesülő kormánypolitikára".
Sokkal egyértelműbben foglalt állást a kérdésben Merkel párttársa, Elmar Brok kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő. Szerinte a magyaréhoz hasonló népszavazással csak azt érik el, hogy az EU döntésképtelenné válik. „Amennyiben minden egyes uniós tagország egy kényes témánál referendumot ír ki, akkor az EU lesz nem képes megfelelő működésre” – fejtette ki az Osnabrücker Zeitungnak. Brok, aki egykor jó kapcsolatokat ápolt a Fidesszel, azzal vádolta Orbán Viktort, hogy a menekültkérdésben nem tanúsít semmiféle szolidaritást, s meg akarja akadályozni az Olaszország és Görögország területén tartózkodó 160 ezer menekült szétosztását. „Ez azonban nem fog sikerülni neki” – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki úgy véli, hogy az EU ezt a célját a budapesti kabinet kemény szembenállása ellenére is keresztülviszi. „Magyarországé csak egy vélemény – emelte ki. – Ebben a témában többséggel lehet dönteni, ez pedig Magyarország nélkül is menni fog” – közölte. Egyben megvédte Angela Merkel menekültpolitikáját. Orbán Viktorról azonban megállapította: „a referendummal erős embernek, hősnek akarja beállítani magát. Ez azonban csak propaganda a bel- és külföldnek”.
Hogyan reagált a CDU természetes szövetségese, a CSU? Ez azért érdekes, mert a Fidesz a keresztényszocialistákat állította be, mint a párt legnagyobb szövetségesét a menekültkérdésben. A CSU megosztottnak tűnik a kérdésben. Hans-Peter Friedrich, az uniópártok frakcióvezetője például támogatta a referendumot azt közölvén, hogy „a magyar kormánynak jogában áll kikérni a polgárok véleményét, s talán ez jót is tenne bizonyos kabineteknek” – jelentette ki a Frankfurter Rundschaunak. Ám mintha a CSU nem minden politikusának tetszene a budapesti kormány terve. Gerda Hasselfeldt, a CSU alsóházi frakcióvezetője például nem tűnt igazán lelkesnek. Kiemelte, hogy a népszavazás vélhetően nem járul majd hozzá az uniós menekültpolitika iránti szolidaritás erősödéséhez.
Friedrich támogatása ellenére már távolról sincs összhang menekültkérdésben a Fidesz és a CSU között. A keresztényszocialisták ugyanis szép csendben lemondtak arról az elnökük, Horst Seehofer által korábban oly sokszor hangoztatott követelésükről, amely szerint maximalizálni kell a menekültek számát.
A német szociáldemokraták is rendkívül erőteljesen bírálták a magyar kormányt. Egyesek felvetették, hogy a Fideszt ki kellene zárni a konzervatív pártcsaládból, az Európai Néppártból. Niels Annen, az SPD külpolitikai ügyekben illetékes politikusa a Frankfurter Rundschaunak kifejtette, hogy „az Orbán—kormány folytatja Európa megosztását. Éppen a Brexittel kapcsolatos népszavazás után vártam volna a magyar kormánytól, hogy lemondjon erről a kínos és átlátható manőverről” – közölte. Hasonlóan keményen nyilatkozott Axel Schäfer. Kifejtette, hogy „Orbán Viktor referenduma már a kérdés feltevésében is manipulatív és szembemegy az Európai Unió alapjogaival”. (A kérdés így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”).
A magyar referendum ügyével az ellenzéki Balpárt is foglalkozott. „Nincs bizonyítva, hogy a parlamenten kívüli döntések mindig bölcsek lennének” – fejtette ki Stefan Liebich, a baloldali tömörülés külpolitikai szakértője. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy általában ő a maga részéről a népszavazások híve. Ha azonban egyetlen tagország európai szintű döntéseket vet fel, azzal árt az unió döntéshozatali folyamatának – fejtette ki.
