X_Foci Eb 2016;Franciaország;statisztikák;labdarúgó Európa-bajnokság;

Kingsley Coman (balra) a svájciak ellen mutatta be a torna legnagyobb sprintjét FOTÓ: EUROPRESS/GETTTY IMAGES/ CHRIS BRUNSKILL

- Rekordok dőltek meg a 2016-os foci Eb-n

A franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság bevonul a történelembe. S nemcsak a rekord számú résztvevő miatt. Az idei Eb-t a „szélsőségek", vagy az "érdekes rekordok tornájának” is nevezhetik majd. A következő adatokból kiderül, miért.

Hatalmas csalódást okozott az idei Európa-bajnokságon az angol labdarúgó válogatott. Roy Hodgson együttese a selejtezőkön minden mérkőzését megnyerte, s a barátságos mérkőzéseken is brillírozott, ezért az Eb favoritjai között emlegették. Ehhez képest a tények egészen mást mutatnak. A csapat már a csoportkörben is botladozott, csak Walest tudta legyőzni az oroszokkal és a szlovákokkal szemben elért döntetlen mellett, a nyolcaddöntőben azonban óriási meglepetésre kiesett Izlandtól. Hodgson ezért rögvest be is nyújtotta lemondását.

Az adatokból kiderül, mi volt az egyik legnagyobb baj: a tragikus helyzetkihasználás. Bár Wayne Rooney-ék összesen csak négy találatot értek el, átlagban egyetlen válogatott sem lőtt annyiszor kapura, mint az övék. A legkevesebbszer viszont az északírek próbálkoztak lövéssel. A nyolvaddöntőben Walesszel szemben elvérzett gárda eleve igen keveset birtokolta a labdát, s alig jutott el az ellenfél kapujáig. Így magától értetődő az is, hogy kevésszer lőtt kapura. Míg az angolok meccsein az átlagos lövések száma 20,75-volt, Észak-Írország a találkozóin mindössze 5,75-ször próbálkozott lövéssel.

Ki volt a torna leggyorsabb játékosa? Még a csoportmérkőzések első fordulója után e büszke cím tulajdonosa a magyar Guzmics Richárd volt, aki az osztrákok ellen 31,6 kilométer/órás sebességet ért el egy sprint során. Később ugyan elvesztette a legsebesebb játékos címét, de így sem szégyenkezhet. A végső győztes, a Bayern München ifjú francia középpályása, Kingsley Coman ugyanis 32,8 km/h-val lett első, tehát 1,2 km/h-val előzte csak meg a magyar válogatottat. A második helyre a belga Yannick Carrasco – szó szerint – futott be 32,3 km/h-val.

A spanyol bajnokságból már megszokhattuk, hogy a Primera División legkisebb hibaszázalékkal passzoló játékosa Toni Kroos. Az Eb-n is joggal illethetjük a passzkirály elnevezéssel, mert 93 százalékos pontossággal juttatta tovább a labdát. A második helyen e tekintetben a svájci Granit Xhaka végzett 91 százalékkal. Ezzel kapcsolatban egy másik érdekes statisztika: a döntőbe jutott Portugália velső védője, Ricardo Carvalho két találkozó során 174 átadást mutatott be, ebből 172 ment emberhez.

Megszokhattuk, hogy a labdabirtoklási arány nem tükrözi a végeredményt. Ha egy csapat meddő mezőnyfölényben van, hiába járatja sokat a labdát, attól még nem feltétlenül jelent veszélyt kapura. A leginkább a dominanciára épülő játékot Németország mutatta be, a Nationalelf a találkozók 63 százalékában birtokolta a labdát. A legkevesebbszer viszont az izlandiaknál volt a játékszer: mindössze 36 százalékban. Ettől függetlenül az északiak a negyeddöntőig meneteltek, s a németek csak eggyel tovább, az elődöntőig jutottak.

Kevéssé meglepő módon az átadások tekintetében a legpontosabb csapatnak a címvédő, s a 2008-as kiírás győztesei, a spanyolok bizonyultak. Az együttes játékosai 91 százalékos pontossággal passzoltak. A hispánok közül a legtöbbször – s ezt sem nevezhetnénk nagy meglepetésnek – Andrés Iniesta próbálkozott átadással. A legpontatlanabb együttes az Európa-bajnokságon Észak-Írország volt. A brit együttes játékosai csak 71 százalékos pontossággal juttatták tovább a játékszert. A legaktívabb az átadások tekintetében a középpályás Steven Davis volt, aki azért ügyesebb volt az átlagnál: átadásainak 84 százaléka jutott el a csapattárshoz.

A magyar védőket többször is megoldhatatlan feladat elé állító Eden Hazard is bekerült az idei Európa-bajnokság történelemkönyvébe. A belga válogatott szélső követte el a legkevesebb szabálytalanságot: az általa a pályán eltöltött 441 percből mindössze egyetlen egy alkalommal volt szabálytalan. Ugyanakkor vele szemben szabálytalankodtak a legtöbbször, szám szerint 14 alkalommal.

A labdarúgás szakszótárában klisévé vált, hogy mennyire kemény az olasz válogatott. Nos, az azzurri ezúttal hűséges is lett kétes hírnevéhez. A negyeddöntőben a németekkel szemben elvérzett együttes ugyanis mérkőzésenként 16,2 szabálytalanságot követett el, ami az egész mezőnyben a legnagyobb szám. S melyik az a gárda, amelyikkel szemben a legtöbbször vetettek be nemtelen eszközöket? A válasz Horvátország. Átlagban minden meccsen 16,8 alkalommal szabálytalankodtak az ország válogatottjával szemben. A legtöbbször Darijo Srnát választották el szabálytalanul a labdától, közvetlenül utána a Mészáros Lőrinc nyaralójából elűzött Ivan Rakitic, az FC Barcelona középpályása következik.

A Századvég szerint büszkék a magyarok
A magyarok döntő többségét büszkeséggel töltik el a labdarúgó-válogatott sikerei - írja közvélemény-kutatási adatok alapján a Századvég Alapítvány pénteki közleményében. A magyar csapat teljesítménye, a közös szurkolás lehetősége, az euforikus utcai ünneplések olyan közösségi élményhez juttatták a magyar embereket, amire már régóta nem volt példa.
A felmérés alapján Dzsudzsák Balázs a magyarok kedvence, második Gera Zoltán, a válogatott harmadik legnépszerűbb játékosa pedig Király Gábor. Kiemelt figyelem övezte a magyar csapat szereplését: a lakosság 44 százaléka nézi az Európa-bajnokság meccseit, további 17 százalék csak a magyar mérkőzéseket nézte. A megkérdezettek 18 százaléka elvétve, 4 százaléka csak a sajtóban követi a sporteseményt, és 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem követi a kontinensviadalt. A megkérdezettek 92 százaléka úgy látja, hogy büszke lehet az ország a magyar csapat Eb-szereplésére, de 91 százalék szerint már önmagában a kvalifikáció is szép teljesítmény.
A kutatási eredmények emellett arra is rámutattak, hogy a lakosok döntő része szerint a közös szurkolás élménye és lehetősége, az, hogy újra lehetett szorítani a magyar csapatért egy nagy tornán, erősítette a magyar emberek összetartását. Ezzel a megkérdezettek fele teljes mértékben, további 39 százaléka pedig inkább egyetértett - áll a Századvég közleményében.



Az immár hagyományosnak mondható sárkányünnep az idén sárkánypiknikké alakult át Bódvalenkén, a freskóival jószerivel világhírt szerzett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen. Szombaton egész napos koncertek, szabadtéri tárlatvezetés, sárkányvágta, utcazene, közös főzés, kiállítások és előadások várták a vendégeket.