Alkotmánybíróság;gyülekezési jog;

FOTÓ: Vajda József/Népszava

- Dönt a gyülekezési jogról az Alkotmánybíróság

Egy devizahiteles demonstrációsorozat kapcsán gyülekezési jogi kérdésekben benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében tart nyilvános határozathirdetést az Alkotmánybíróság (Ab) kedden - közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára.

A 2014. december 19-i demonstráció-sorozat egyik résztvevője által benyújtott alkotmányjogi panasz a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését támadta. A rendőrség, majd a bíróság "megtiltotta" ugyanis a tüntetést a Kúria épülete előtt, illetve a Cinege utcában, a miniszterelnök otthonánál, mert a rendezvény megtartása a Kúria zavartalan működését veszélyeztetné, illetve mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Kúriánál már többször tartottak hasonló rendezvényt, amelyek bejelentését a rendőrség tudomásul vette. A Cinege utcai helyszínnel kapcsolatban az indítványozó szerint a legfontosabb kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, mely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Szinte biztos, hogy 2018 végéig nem vezetik be a dugódíjat Budapesten. A kormány az országgyűlési választások előtt nem meri kezdeményezni az ehhez szükséges törvénymódosítást. Ahogy a főpolgármester sem vállalja ezt. Tarlós István a napokban közölte, "ebbe az utcába biztosan nem megyek be". Az is elképzelhető, hogy a 2019-es önkormányzati választásokig is jegelik ezt a kényes témát, a Fidesz ugyanis nem áll jól a fővárosban. Pedig, ha az unió elunja, hogy a 2013-ra ígért vállalását Magyarország nem teljesíti, vissza is követelheti a 4-es metróhoz adott 180 milliárdos támogatást. A dugódíj bevezetését az előző városvezetés ennek fejében vállalta.