Milliárdokat követelhet Magyarországtól az Európai Unió, amiért Budapesten még mindig nem vezették be a dugódíjat. Forrásaink szerint a kormány az országgyűlési választásokig ezt nem akarja meglépni, sőt elképzelhető, hogy a 2019-es önkormányzati választásokig jegelik a kényes témát. Annál is inkább, mert a fővárosban a baloldali pártok jobban állnak, mint a Fidesz, a behajtási díj bevezetése miatt viszont még több szavazót veszíthetne a kormánypárt. Orbán Viktorék állítólag attól országosan is attól tartanak, hogy súlyos politikai károkat okozna számukra az amúgy is sokszorosan sarcolt autósokra kivetett újabb adó, hogy az elmaradt intézkedés miatt adott esetben inkább büntetést is hajlandók fizetni.
A dugódíj bevezetését jelenleg törvény zárja ki, aminek megváltoztatását a kormánynak kellene kezdeményeznie, ám lapunk úgy tudja, erre a kabinet nem hajlandó. Ahogy a főváros sem. Tarlós István a napokban az esetleges jogszabály-módosításról azt mondta: "ebbe az utcába biztosan nem megyek be". Hozzátette, ha a kormány úgy dönt, hogy utat nyit az uniós kötelezettség teljesítéséhez, akkor a főváros megteszi a szükséges lépéseket. A főpolgármester elismerte, hogy már 2013 óta fizetniük kellene az autósoknak a behajtásért, az előző városvezetés ugyanis ezt vállalta, az Unió pedig nem tekint el tőle. A bevezetéséhez szükséges feltételek azonban még nem adottak. Tarlós korábban lapunknak arról beszélt, az ügyben a kormány térfelén pattog a labda, pénteken pedig a kabinetnek egyebek mellett azt üzente: "Ha az állam kalkulál a behajtási díjból származó bevételekkel mint a közösségi közlekedésre fordítható pénzzel, akkor változtassa meg a jogszabályt, vagy adjon más forrásból pénzt".
Megírtuk, a dugódíj bevezetését a 4-es metróhoz kapott 180 milliárd forintos uniós támogatás fejében 2006-ban az előző városvezetés vállalta. Akkor arról volt szó, hogy - részben a légszennyezettség csökkentése miatt - 2013-tól fizetni fognak az autósok a behajtásért. A főváros új vezetése később 2016 végéig kapott haladékot az Európai Bizottságtól, ám ha év végéig ezt nem vezetik be, a korábbi szerződés értelmében akár a támogatás teljes összegét, azaz 180 milliárd forintot is visszakövetelhet az országtól az Unió. Tarlós István korábban a Népszavának azt állította, ennyit várhatóan nem kérnek majd vissza, de valamennyit visszakövetelhetnek. Márpedig a városnak 10 milliárd forint is nagyon hiányozna. A főpolgármester több alkalommal elmondta, a dugódíjjal nem ért egyet, sőt az egész 4-es metró is csak azért készült el, mert 2010-ig annyi pénzt öltek bele, hogy többe került volna leállítani az építkezést, mint befejezni. Az EU Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának európai regionális fejlesztési igazgatója és a Magyarországért felelős területi igazgatója márciusban Tarlósnak egyértelművé tette, hogy ragaszkodnak a forgalomcsillapításhoz. Ezt pedig behajtási díj bevezetésével lehet elérni. Az uniós büntetést vélhetően nem a fővárosnak kell majd kifizetnie. Ám a kormány egyelőre arról nem beszél, hogy saját politikai érdekeit követve próbál megfeledkezni erről az újabb sarcról, mint ahogyan arról sem, milyen pénzből állja az esetleges büntetést. Azt viszont tudják, az EU egyszer csak elunja a várakozást.
A belváros már ma is túlzsúfolt, ám a dugódíj bevezetésétől jelenleg tartanak az illetékesek FOTÓ: NÉPSZAVA
Annak ellenére, hogy Tarlós egyértelműen nem vezetné be az új díjat, a Budapest Közút összefoglaló jelentést készített annak kivetéséről. E hangsúlyozottan műhelymunka szerint Budapesten évi 5000 forintba kerülő fővárosi matricát vezetnének be, ami a közigazgatási határon belül közlekedő valamennyi gépkocsira vonatkozna, és évi 4,5 milliárd bevételt hozna. Emellett létezne egy úgynevezett belső zóna, ami Pesten a Margit híd-Szent István körút-Bajcsy-Zsilinszky út-Károly körút-Múzeum körút-Vámház körút és a Duna közötti területre vonatkozna, valamint Budán az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca-Alagút utca-Attila utca-Csalogány utca-Bem rakpart és Margit híd közötti területre. Az Alagút utca és Lánchíd utca tompaszögű része kimaradna ebből, és díjmentesek volnának a rakparti utak is. A belső fizetős zóna bevezetésének várhatóan jelentős forgalomcsökkentő hatása lenne. Az összefoglalóban azt javasolják, hogy az Alagút utca, Lánchíd utca és a Lánchíd díjköteles legyen, az Erzsébet hídon viszont díjmentesen közlekedhessenek az autók.
Az éves 5000 forintos matrica mellett - ami a megyei matricákhoz hasonlítana - alkalmanként is lehetne a zónahasználatért fizetni annak, aki úgy gondolja, olyan ritkán jár a fővárosban, hogy ezért nem éri meg az 5000 forintot kifizetni. Ez utóbbi a számítások szerint évente 5,5 milliárd bevételt hozna, ám forrásaink szerint a zónahasználati díj beszedése hatalmas káoszt okozhat.
A zónán belül lakók és a törvény szerinti kivételek nem fizetnének, a családon belüli második autóra díjkedvezményt adnának, további kedvezmények viszont a főpolgármester szerint értelmetlenné tennék a rendszert. A díj bevezetéséhez egyebek mellett arra van szükség, hogy a zónákon kívül legyenek őrzött P+R parkolók. Tarlós pénteken az ígérte, hogy 2016 végére 3500-3600 ilyen férőhely lesz, 2017 végére pedig minden kapcsolódó fejlesztés elkészül 750 millió és 1 milliárd közötti költséggel.
