Az átsorolás elmaradt. A Moody's pénteken - az előzetesen bejelentett időpontban - nem vizsgálta felül Magyarország hiteladós-besorolását, így elszálltak azok a remények, amelyek azzal biztattak, hogy a jelenlegi "Ba1" felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátásunkat végre magasabb osztályzatúra váltják. Így ennél a nemzetközi hitelminősítőnél maradtunk a befektetésre nem ajánlott, vagyis "bóvli" kategóriában. Ennek a jelentősége a világszerte alacsony hitelkamatok miatt egyre csekélyebb. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy mintegy 0,5 százalékponttal magasabb a magyar állampapírok hozama a jelenlegi besorolás szerint, mintha befektetésre ajánlottak lennénk. A magasabb hozammal az állampapírok vásárlóinak azt honorálják, hogy mennyivel kockázatosabb a forintkötvény, mintha mondjuk amerikai dolláralapú lenne. (Néhány évvel ezelőtt még a 3-4 százalékpontos hozamfelár sem ment ritkaságszámba.) A magyar állampapíroknak ugyanakkor nem lehet negatív hozama, szemben a svájci vagy a német államkötvényekkel.
Az átsorolás elmaradása miatt azonban minden maradt a régiben. Ezúttal - akárcsak legutóbb idén márciusban, amikor a Moody's nyilatkozata szintén elmaradt - nem a magyar gazdaság mutatóival lehettek elégedetlenek a londoni hitelminősítők. Számukra ugyanis a legfontosabb makrogazdasági mutatóink - a jelentős folyó fizetési mérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - minden bizonnyal elfogadhatóak. Mégis - parlamenti szakszóval - a puha "nem"-el, vagyis a véleménynyilvánítástól való tartózkodással adták tudtul, hogy valami nem tetszik nekik. Nem tudják ugyanis teljes bizonyossággal állítani, hogy az európai gazdaságot jellemző kockázati tényezők, súlyosbítva Nagy-Britannia várható kilépésével az Európai Unióból, milyen következményekkel jár egy gazdaságilag annyira nyitott, sérülékeny gazdaságra, mint amilyen a magyar. Ez okozhatta a Moody's elbizonytalanodását. Most, tehát arra várnak a hitelminősítőnél, hogy a Brexit-hatás tartós negatív következmények nélkül elrendeződjön.
A prognózisaiban mindig visszafogottan fogalmazó Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody's pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését. A magyar gazdaság londoni megítéléséről pedig azt mondta, bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a GDP arányos hiány kényelmesen 3 százalék alatt marad, a lefele mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.
A CIB szakértőjével szemben Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint van esély arra, hogy a Moody's novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást. Ezt a véleményt itthon és külföldön egyre kevesebben osztják. A nemzetgazdasági tárca, amely a hitelminősítők által kitűzött felülvizsgálati időpontok előtt korábban mindig már előre ívott a medve bőrére, most meglepő módon csendben maradt. Sőt a mostani Moody's-döntés elmaradását követően kiadott közleményükben mintha megértőbbek lennének a szokásosnál, amikor így fogalmaznak "a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban."
Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, az Európai Parlament képviselője kemény bírálatban részesíti a Fidesz.kormányt. Közleménye szerint a kabinet által várt felminősítés helyett "az orbáni gazdaságpolitika továbbra is maradt a bóvliban", ami azért sem meglepő, mert az uniós források év eleji elapadásakor a magyar gazdaság Európa utolsója lett az államcsőddel küzdő görögök után. Versenyképességben Kazahsztánnal vagyunk egy szinten, a magyar külkereskedelem pedig tizenkét évvel ezelőtti szintre esett vissza. A bóvli minősítésben azonban közrejátszhatott az egyre erőteljesebben képviselt EU-ellenes politika is. Ez - főleg a britek kilépése után - intő jel minden hitelminősítő számára - írta Molnár Csaba.
