A Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagjai nem vesznek részt az október 2-ra kiírt népszavazáson, helyette az első Szabad Európa-napot kívánják megtartani - jelentette ki Molnár Gyula, az ellenzéki párt újonnan megválasztott elnöke szombaton Keszthelyen. Molnár úgy vélte: az október 2-ai népszavazásnak "nincs jogi következménye, a tárgya valójában nem létezik, és nem szól másról, mint egy buta üzenet Brüsszelnek". Az MSZP azzal üzen, hogy nem vesz részt a népszavazáson, helyette az első Szabad Európa-napot rendezi meg, amelyre minden olyan pártot, civil szerveződést és szakszervezetet várnak, amely egyetért azzal, hogy "mi Európában akarunk maradni", és velük közösen megbeszélhetik, milyennek is képzeljük a jövőnket Európában - mondta az MSZP elnöke. Hozzátette: "a szüleink, nagyszüleink titokban hallgatták a Szabad Európa Rádiót", és akkoriban arról az Európáról álmodtak, amit az a rádió képviselt. Ma pedig ezek a fiatalemberek mintha félredobnák szüleink, nagyszüleink álmát, és mintha ki akarnák vezetni ezt az országot Európából".
Emlékeztetett arra is: az utóbbi napokban az hangzott el a kormány "nagyon fontos embereitől, mintha tudnának egy alternatívát Magyarország számára az Európai Unión kívül". Ha ez így van, akkor mondják el őszintén, honnan lesz 8 ezer milliárd forint fejlesztésekre, mi fog történni a Balaton környékének megígért és a napokban visszavont 300 milliárdos fejlesztési csomaggal, és "milyen ország lesz az, ami nem Európán belül van" - sorolta kérdéseit a szocialisták elnöke. Keszthelyen Mesterházy Attila, a párt korábbi elnöke Magyarország uniós tagságát illető találgatások kapcsán azt mondta: Lázár János nem hülye politikus (...), nem véletlenül kezd el beszélni arról, hogy ő kilépne az Európai Unióból", majd nem sokkal később a kormányszóvivő is azt mondja "magánemberként", hogy ő is kilépne az EU-ból, ha lenne ilyen népszavazás. Egy politikusnak nincs külön magán- és közéleti véleménye, emögött az a stratégia van, hogy "Orbán Viktorék elkezdik tesztelni a közvéleményt", hogy mit gondolnának erről az emberek - vélekedett a szocialista képviselő. Elkezdték azt a forgatókönyvet kidolgozni, ami 2020 utánra lehetővé tesz egy népszavazást Magyarország számára, s ezzel "azt akarják előkészíteni, hogy a magyar emberek többsége a kilépés mellett voksoljon". Azért 2020 után, mert addigra elfogynak a hatalmas mennyiségű európai uniós pénzek, "a haverok tovább már nem tudnak lopni" - jelentette ki Mesterházy.
Az MSZP tehát egyértelműen a távolmaradásra "szavaz", ahogyan más ellenzéki pártok, így például az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért is, amelyek várhatóan képviseltetik is magukat az október 2-i Szabad Európa-napon. Az Együtt már a hét elején bejelentette, hogy nemcsak bojkottálja a referendumot, hanem aláírás-gyűjtő kampányt is szervez az EU-tagság mellett, a PM pedig október 2-ra, a Kossuth térre hirdetett meg tüntetést. Azt egyelőre nem tudni, az LMP is távolmaradásával tüntet-e majd október 2-án. Eközben az ATV-nek adott interjúban Gyurcsány Ferenc, a népszavazást szintén bojkottáló Demokratikus Koalíció (DK) elnöke azt állította, hogy a Fidesz közpénzt ajánlott fel nekik, ha támogatják az "igen" szavazatokat a közelgő, a kötelező betelepítési kvótáról tartandó népszavazáson. A volt szocialista miniszterelnök azt mondta, a Fidesz is tudja, hogy gondban vannak a népszavazással, pártját is megkeresték, sőt Tóbiás József volt szocialista pártelnök telefonon számolt be neki arról, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azzal kereste fel, hogy költségvetési pénzt adnak azoknak az ellenzéki pártoknak, akik hajlandóak az "igen" mellett kampányolni. Másnap Kósa nyilatkozatot tett, ahol azt mondta, Gyurcsány nem mond igazat. A frakcióvezető szerint mindössze annyit történt, hogy "a frakcióvezetők közötti megbeszélések egyikén felvetette, a népszavazási törvény módosítása kapcsán fontolják meg, átvennénk a skandináv országokból azt a megoldást, miszerint bármilyen népszavazás esetén a költségvetésből elkülönítünk egy meghatározott összeget, azt megfelezvén a pro és kontra álláspontot képviselő szervezetek között osszuk el egy később kidolgozandó rendszer szerint." A javaslatra azonban senki nem volt vevő, így azt elvetették - állította Kósa.
Valójában a népszavazási törvényt mindössze eljárási ügyekben, így például a kérdések regisztrációjának részletszabályozása miatt módosították tavasszal, amikor már tudni lehetett: a Jobbikon kívül egyetlen ellenzéki párt sem támogatja, hogy népszavazást tartson a kormány az uniós - ma nem is létező - kvóta ügyében. A részvételre és az "igen"-re jelenleg egyetlen párt, a Fodor Gábor által vezetett Magyar Liberális Párt biztatja a választópolgárokat, szerintük ugyanis "rossz kérdésre is van jó válasz, ebben az esetben az igen a jó válasz, hitet és reményt kell adni az embereknek, akik otthon maradnak, az Orbán-rezsimre bízzák a döntést. Az igen egy igen az Európai Unióra, és egy erős jelzés a kormánynak, amellyel az ellenzéknek nem a konfliktusokat kerülve kell szembeszállnia. "
Csakhogy igazán nehéz lenne az igenekért ringbe szállni az ellenzéknek, miközben a múlt héten a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával egy kormányhatározat jelent meg a költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból az előirányzat-átcsoportosításokról, és a kormányhatározat mellékleteként közölt táblázatban az szerepel, hogy a "kötelező betelepítési kvóta ügyében tartandó népszavazás lebonyolítására" összesen 4 milliárd 446,5 millió forintot szánnak. Emellett elkülönítettek az idei költségvetésben már több mint 3 milliárd forintot "további" kormányzati "tájékoztató kampányokra", ami annyit tesz: csaknem 8 milliárd forintnyi közpénzt használ fel az Orbán-kormány arra, hogy mozgósítson a nem is létező uniós jogintézmény, a kvóta ellen. Mindezt teszi úgy, hogy ez a népszavazás - ellenzéki szavazók híján - aligha lehet érvényes, hiszen ahhoz a választók felének (plusz egy főnek) el kell mennie szavazni. Az eredmény érvényességéhez pedig az kellene, hogy legalább 2 millió, plusz egy fő egyféleképpen szavazzon.
Ma egyébként már - az érintett választási és egyéb, illetékes szervek közrejátszása nyomán - szinte eltörpül a tény, hogy egy népszavazásra alkalmatlan kérdésről szól az Áder János államfő által október 2-re kiírt referendum. Az alaptörvény rögzíti ugyanis, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem tartható referendum a többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és a képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról. Csakúgy mint korábban, a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. Az új jogszabály értelmében ugyanis a parlament köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes referendum döntésének megfelelő törvényt megalkotni; a népszavazással hozott döntés pedig a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező az Országgyűlésre nézve.
Kérdéses ugyanakkor, hogy miféle feladatot róhatna egy érvényes, eredményes népszavazás a nemzeti parlamentre, hiszen olyan, hogy uniós "kényszerbetelepítési kvóta", vagy ennek bármilyen, pontosabb megfogalmazása, nem is létezik. Más kérdés ugyanakkor, hogy milyen kampányt folytathatna a távolmaradásét az MSZP akkor, ha Áder János államfő a földügyben Gőgös Zoltán által kezdeményezett referendumot éppen aznapra, október 2-ra írná ki.
Nőtt az EU-t pártolók aránya
A magyarok háromnegyede ma is belépne az Európai Unióba, sőt, többen szeretik Brüsszelt most, mint egy évvel ezelőtt. A lakosság 70 százaléka pedig, ha választani kellene nemzeti szuverenitás és az uniós tagság között, az utóbbira voksolna. A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, július 1. és 6. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a választók körében az Európai Unió és intézményeinek megítélését. Az eredmény: tíz megkérdezettből heten azt gondolják, hogy az EU-tagságunk első évtizede előnyös volt számunkra. Ez 13 százalékpontos növekedés az egy évvel ezelőtti kutatásukban mértekhez képest. A megkérdezettek majd kétharmada szerint a tagságunk nyújtotta lehetőségeket inkább ki tudtuk használni. Ezt egy évvel ezelőtt 7 százalékpontnyival kevesebben gondolták még így. A választók egyértelmű többsége, kétharmada egy most tartandó népszavazáson újra belépne az EU-ba. A biztos szavazók körében ez háromnegyedes támogatottságot jelent. Ez az arány szintén 7 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Míg az egy évvel ezelőtti kutatáskor a Jobbik-szavazók többsége nem lépett volna be az EU-ba (35 százalék 52 ellenében), addig most már az ő körükben is többségben vannak az EU-párti szavazók, 58 százalék 33 ellenében. Így kijelenthető, hogy "most vasárnap" az összes vizsgált társadalmi csoport belépne az EU-ba, leginkább az MSZP-szavazók (74 százalék), a fiatalok és a diplomások (74 és 75 százalék). A megkérdezettek majdnem fele (46 százalék) úgy gondolja, hogy a britek rosszabbul járnak, hogy kilépnek az EU-ból, míg kevesebb mint harmaduk (30 százalék) az, aki szerint jobban járnak, ha elhagyják a közösséget. Leginkább az MSZP és a Fidesz szavazói gondolják ezt (63 és 47 százalék), viszont a Jobbik-szavazók ezt a kérdést máshogy ítélik meg: körükben többségben vannak azok, akik szerint a britek számára előnyös a kilépés (49 százalék 37 ellenében).
