Rugalmasabb munkaerő gazdálkodást tehet lehetővé az egészségügyi intézményekben, hogy az utóbbi évek béremeléseihez igazított mozgóbéreket augusztus 1-től nem külön, másra nem fordítható formában kapják meg a kórházak, hanem ezt az országos szinten 66 milliárd forintot beépítik az ellátásért járó alapösszegbe, az úgynevezett HBCS-be. Egy múltheti háttér-tájékoztatón az egészségügyi államtitkárság vezetői azt is bejelentették, hogy a felesleges, csak a pénz miatt elvégzett beavatkozások visszaszorítására ezzel egy időben csökkentik a nem kórházi szintű ellátást igénylő esetekre elszámolható összeget, és növelik a súlyos betegségek diagnosztikájára vagy a műtéti beavatkozásra adható pénzeket. A cél az, hogy csak az menjen kórházba, aki ilyen ellátásra szorul, a többieket járóbetegként kezeljék - hangsúlyozták. Az ellátásokért járó, 150 ezerről 180 ezerre emelt összeg nem jelent pluszforrást, de az elszámolás belső szerkezete jelentősen átalakul. A nagy kérdés, hogy a szabadabban elkölthető pénzekből mennyi jut a dolgozóknak, például az egy hónapja bejelentett béremelésekből kimaradt technikai munkatársaknak.
A bérpótlékok beépítése az alapdíjba a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint akkor ad szabadabb kezet az intézményvezetőknek például a bérgazdálkodásban, ha a közalkalmazotti bértábla nem köt le minden fillért. Ebben az elszámolási rendszerben a kórház szükségletei határozzák meg, hogy a menedzsment mire költi az egy távozó dolgozó után megmaradó bérpótlék összegét – érvelt a Népszavának Dózsa Csaba. Hozzátette ugyanakkor: mivel országos szinten átlagokkal számol az alapdíj, az egyes kórházak gyakorlata és igényei alapján lehetnek eltérések, egyáltalán nem biztos tehát, hogy marad-e és ha igen, mekkora összeg lesz az, amit a munkatársak intézményen belüli bérrendezésére tud vagy akar fordítani egy-egy kórház. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a legfontosabb mindenhol a sürgősségi ellátás zavartalansága, a META elnöke ezért azt tartja valószínűnek, hogy ezen a területen próbálnak majd többet adni az intézményvezetők, vagyis a máshol dolgozó technikai munkatársaknak emiatt megint nem jut bérkiegészítés.
Ári Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének volt elnöke arra figyelmeztetett, hogy az aktív kórházi ellátások elszámolásának átalakítása mellett nagy szükség lenne a krónikus és rehabilitációs díjak hasonló rendezésére is, mert ezen a területen is nagyobbak a szükségletek, mint a központilag meghatározott alapdíj összege.
Kincses Gyula egészségpolitikus azt emelte ki lapunknak, hogy a kormány tervei javítják a nem állami fenntartású intézmények gazdálkodási lehetőségeit is, hiszen az egészségbiztosító mindenhol a megemelt összegű elszámolást alkalmazza. Így az egyházi fenntartású kórházak mozgástere is javul, bár arra sehol nincs biztosíték, hogy az esetleg keletkező maradványt a béremelésekből eddig kimaradt egészségügyi dolgozók helyzetének javítására fordítják majd.
A kérdést azért feszegettük, mert az egy hónappal ezelőtt bejelentett orvosi és szakdolgozói béremelésekből megint kimaradtak az intézmények háttérszolgáltatásait nyújtó technikai dolgozók. Az orvosi műszerészek, a karbantartók, a sterilizálók, a konyhai és mosodai dolgozók kilencedik éve változatlan bérért dolgoznak és a jelek szerint a kormánynak még határozott tervei sincsenek arra, hogy mekkora emelést adjon ennek a 30 ezer embernek és mikor. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke júniusban azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ennek a körnek a pénzéért is az utolsó pillanatig harcoltak, és folytatják a bértárgyalásokat. Volt is egy megbeszélés ennek a körnek a bérhelyzetéről, de közben a tárgyalásokat vezető Beneda Attila helyettes államtitkárt lapátra tették. Nem kizárt, hogy épp a felemásra sikeredett béremelési csomag repítette vissza a hétköznapi valóságba.
Egészségpolitikusok és érdekvédelmi vezetők az új bértábla kihirdetése óta folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a 4 évre széthúzott szakápolói béremelés sem lesz elegendő az ápolók elvándorlásának megállítására, az pedig, hogy műszaki munkatársakat semmibe vették, nagyon gyorsan visszaüthet, hiszen az ő munkájuk nélkül ugyanúgy megáll egy kórház, mint ha nincs orvos, aki operáljon.
Körkérdésünk: menekül-e a kormány által mellőzött technikai személyzet?
A napokban egy szolnoki hírportál arról számolt be, hogy a megye kórházaiból megindult a technikai munkatársak távozása. A Népszava több kórházigazgatót is megkérdezett, vajon tapasztalnak-e hasonló távozási hullámot, de a legtöbb helyről azt a választ kaptuk, hogy - bár óriási a felháborodás -, még nem volt tömeges felmondás, viszont a nyugdíjba vonulók vagy egyéb ok miatt felmondó alkalmazottak helyére lehetetlen újakat találni. A legbátrabban a celldömölki Kemenesaljai Egyesített Kórház gazdasági igazgatója fogalmazott. Mészáros Szilvia azt írta: „intézményünk vezetősége is mélységes felháborodással fogadta azt a diszkriminatív bánásmódot, amellyel már harmadik alkalommal illették az egészségügyi intézmények gazdasági-műszaki területen dolgozó, az intézmények működésében kulcsfontosságú szerepet betöltő munkatársait, kihagyva őket az ágazati bérrendezésből. A munkatársak is elégedetlenek, a bérfeszültség áthatja mindennapjukat, munkavégzésüket. Számottevő elvándorlást egyelőre nem tapasztaltunk, azonban a más okból (nyugdíjazás, betegség, családi okok stb.) távozó munkatársak pótlása egyre komolyabb nehézségekbe ütközik, az ágazati bérrendezéssel nem érintett közalkalmazotti bértábla szerinti bér ellenében nem sikerül munkatársat felvenni.”
Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgatója is az utánpótlás miatt aggódik. „A kórházi gazdasági-műszaki szakemberek speciális ismeretekkel kell, hogy rendelkezzenek, elvesztésük komoly problémát okozhat - fogalmazott Kanász Gábor főigazgató.
„Egy vidéki kiskórházban, mint a csornai, évek évtizedek óta dolgozó törzsgárda látja el a műszaki és fenntartási feladatokat. Tudomásul vették, hogy egyelőre nem tudni, mi lesz a béremelésükkel, de azt gondolják, a kórházon belül mindenki egészségügyi dolgozó. Reménykedve várjuk, hogy rendeződjön ez a helyzet, hiszen már középtávon is akár a foglalkoztatás, akár az utánpótlás is gond lehet” – értékelte a helyzetet Winiczai Zoltán, az ottani Margit Kórház igazgató főorvosa.
A műszaki körre kiterjedő központi béremelés esélye azonban minimális azután, hogy Balog Zoltán miniszter az RTL Klub egyik híradójában kijelentette: a „kórházak dolga lesz a technikai dolgozók bérének rendezése”. A cinikus félmondathoz természetesen nem tette hozzá, hogy erre milyen forrásból teremtsenek fedezetet. Egyelőre semmilyen más esély nem kínálkozik, mint az átalakított szerkezetű és megemelt összegű HBCS, bár a lapunkban megszólaló szakértők szerint a megmaradó pénzt akár varrófonalra is költheti a kórházak vezetése, ha arra van szükség. Ónodi-Szűcs Zoltán a Népszava kérdésére a már idézett háttér-tájékoztatón úgy felelt, a kancellárok nem szólnak majd bele, hogy a kórházigazgatók milyen bérgazdálkodást folytatnak. Abba azonban minden bizonnyal beavatkoznak, hogy milyen eszközöket és műszereket szerez be az intézmény és mennyiért. Végső soron tehát rászoríthatják a kórházak menedzsmentjét, hogy a megemelt elszámolási díjból dologi kiadásokra költsenek többet és megint ne a dolgozókra.
