A légkörnek van ugyanis egyfajta "késése", amivel kalkulálni kell. Az északi-sarki jégtáblák olvadása megváltoztatja a vizek hőháztartását, a víz ugyanis jobban elnyeli a fényt és felhalmozza a meleget, mint a jég, amely inkább visszaveri azt. Emellett a tengeri élőlények is egyre kevésbé képesek a légkörbe bocsátott szén-dioxidot megkötni, így például a korallzátonyok sem tudnak szaporodni.
Ez azért rossz, mert a Föld történetében az egyensúlyt a szárazföld és a légkör között mindig a tenger biztosította - emelte ki. Mindezeken túl pedig megváltozik a víz alatti emlősök vándorlási útvonala is, ami befolyásolja a táplálékláncot és a halászatot - tette hozzá a geológus.
