A jegybank által közölt új szabályok alapján a bírság meghatározásánál minden esetben a visszaéléssel elért nyereséget, vagy az így elkerült veszteséget kell majd alapul venni. A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító természetes személlyel szemben 5 millió eurós, gazdasági társaság esetében 15 millió eurós büntetés is kiszabható. A tagállami, így a magyar felügyelő hatóságok pedig ezentúl az eddig nem szabályozott, például tőzsdén kívüli kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik. Bővül az ellenőrök eszköztára is, például a helyszíneken kutakodhatnak és a szolgáltatóktól a telefon- adat és levélforgalmi nyilvántartásokat is bekérhetik.
A bennfentes kereskedelem legsúlyosabb esete, ha a tőzsdére bevezetett részvénytársaságnál meglévő információt valaki a közzététel előtt felhasználja, és ennek alapján köt üzletet a piacon. Újdonság, hogy mostantól szankcionálni kell majd a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét, kiszivárogtatását is.
A szigorítás eredményeként szabadságvesztésre is ítélhetik a piacbefolyásolás elkövetőjét, amelynek bennfentes kereskedelem és piaci manipuláció esetén a kiszabható felső határa 4 év lesz, a bennfentes információk jogosulatlan közzététele esetén pedig maximum 2 évre ítélhetik annak elkövetőjét. A piacbefolyásolás kísérlete, vagy az arra felbujtás is bűncselekménynek számít.
