Megtartották kétórás, jelképes figyelmeztető sztrájkjukat a köztisztviselők tegnap reggel az ország több mint száz önkormányzati hivatalában. Az akció befejezése után a megmozdulást szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) reméli, hogy elérik céljukat és tárgyalóasztalhoz ül velük a Belügyminisztérium (BM) vezetése, hogy megállapodjanak a közszolgálati életpálya és a hozzá tartozó új bértábla bevezetéséről, egy 30 százalékos októberi béremelésről. Az érdekvédelmi szervezet vezetője azonban a munkabeszüntetés után is megerősítette a Népszavának, hogy a tárca még mindig nem válaszolt sztrájktárgyalást kezdeményező levelükre.
Boros Péterné úgy fogalmazott: az akció bebizonyította, hogy a több mint 30 ezer települési hivatali alkalmazott és vezetőik túlnyomó többsége pártállástól függetlenül elítéli a megosztó állami politikát, amely a járási hivatalok kormánytisztviselőinek júliustól 30 százalékos béremelést ad, a helyi önkormányzatoknál dolgozók nagy részének viszont 8 éve semmit. „Egyformán gondolkodunk” – üzent az MKKSZ elnöke a helyi hivatalokban dolgozók körében elvétve megfélemlítéssel is próbálkozó kormánypárti politikusoknak, jelezve, hogy bal- és jobboldali alkalmazottak és városvezetők egyformán várják a köztisztviselők munkájának elismerését.
Ezt igazolta lapunknak a Magyar Faluszövetség elnöke is. Szabó Gellért úgy fogalmazott: gyalázat, hogy ilyen helyzetbe kerültek az önkormányzati köztisztviselők. A Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere szerint az akció – amivel öt önkormányzati szövetség teljes mértékben egyetértett – korántsem zsarolás, de valahogyan jelezni kellett végre, mennyire elfogadhatatlan, hogy a garantált bérminimumnál is kevesebb pénzért viszik a vállukon ezek az emberek a települések gondját-baját. Az 1900 fős település ásványvizének köszönhetően kivételes helyzetben van, eddig is volt annyi adóbevétele, hogy megemelje a hivatal dolgozóinak bérét, de a Faluszövetség elnöke lapunknak azt hangsúlyozta, ez a legtöbb helyen bevételek nélkül szóba sem kerülhet. Ezért tartja elfogadhatatlannak Lázár János kancelláriaminiszter kijelentését, hogy a települések emeljék saját zsebből a hivatali munkatársak fizetését.
Szabó Gellért fájlalja azt is, hogy a kormány azzal a jelszóval emeli az állami tisztviselői kar bérét, hogy a minőségi munkáért több pénz jár. Semmi nem támasztja alá szerinte, hogy az önkormányzati dolgozók kevésbé színvonalas munkát végeznének, mint járási kollégáik.
A polgármester a Népszavának úgy fogalmazott: a járási hivatalok elszívó hatása hamarosan érezhető lehet, de különösen pénzügyi területen máris sok munkatárs hiányzik.
A Hajdú-Bihar megyei Polgáron nem tudtak sztrájkolni a hivatali dolgozók, mert a szabályok szerint csak ott lehet munkabeszüntetést szervezni, ahol szakszervezeti alapszervezet működik és a dolgozók fele támogatja az akciót. A helyi polgármester ezért abban segítette munkatársait, hogy kék szalag viselésével fejezhessék ki egyetértésüket az akció céljaival, amelyekkel ő maga is maximálisan azonosulni tudott, mert igazságtalannak és méltánytalannak tartja a kormánytisztviselők külön díjazását. Tóth József nemcsak a béremelés elmaradását sérelmezi, hanem azt is, hogy az állam önkényesen mondja meg, hány alkalmazott bérét finanszírozza. Ez a 8200 fős Polgár esetében 23,4 dolgozót jelent, de még úgy is túlterhelt mindenki, hogy e helyett 26 főt foglalkoztatnak. Csak a 400 közmunkás adminisztrációja ebből leköt 3-4 munkatársat és a szociális segélyezés átalakításával sem csökkentek a feladataik. A polgármester úgy gondolja, a kormány botrányos hozzáállása nem más, mint az önrendelkezés és az önállóság büntetése, a hivatali alkalmazottak kiéheztetésével a kormány magát az önkormányzatiságot akarja gyengíteni.
A köz érdekében dolgozók kettéválasztásának romboló hatását saját munkahelyén érzi Rigóné Baranyai Margit, aki 39 éve lépett be a mosonmagyaróvári önkormányzati hivatalba és az MKKSZ helyi alapszervezetének vezetőjeként munkatársai körében szervezte a tegnapi sztrájkot. Náluk egy épületben maradt a járási hivatal a helyi önkormányzattal, tagjaik mindkét munkahelyen jelen vannak. Talán ennek köszönhető, hogy „csak” 75 százalékos volt a csatlakozási arány, míg máshol megközelítette a száz százalékot. A város kormánypárti vezetői is pozitívan álltak a megmozduláshoz – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető, aki szerint most mindenki várja a sztrájktárgyalás megkezdését, de ha sokáig nem történik semmi, akkor felerősödik az elvándorlás, a fiatalok jobban fizető munkát keresnek.
Megkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy megtudjuk, van-e már időpont a sztrájktárgyalás megkezdésére, de megmagyarázhatatlan módon válasz helyett a Miniszterelnökséghez irányítottak bennünket. Pedig az önkormányzati szövetségek - együttműködve a terület reprezentatív szakszervezetével – szakmai koncepciót, majd konkrét törvényjavaslatot dolgoztak ki a közszolgálati életpályáról és a hozzá kapcsolódó bértábláról. Boros Péterné a tegnapi sztrájk után megismételte: ha nem lesz megállapodás, ősszel egész napos munkabeszüntetéssel folytatják a tiltakozást.
