Lengyelország;Lech Kaczynski;repülőgépszerencsétlenség;exhumálás;

Fotó: Carsten Koall/Getty Images

- Felnyitják a lengyel elnök koporsóját

A lengyel ügyészség ismét nyomoz a szmolenszki repülőgépszerencsétlenség ügyében. Ismét vizsgálni kívánja a 2010. április 10-án bekövetkezett tragédia okait, amikor az orosz felett lezuhant a varsói kormány gépe, 96 személlyel, köztük az akkori lengyel államfővel, Lech Kaczynskivel a fedélzetén. A TU-154-es katasztrófája során egy sor katonai vezető is életét vesztette.

Jaroslaw Kaczynski, az akkori elnök ikertestvére jelenleg a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt vezetője. Ő sosem fogadta el azt a vizsgálati eredményt, amely szerint pilótahiba okozta a tragédiát. Ehelyett abból indul ki, hogy robbanás történt a gép fedélzetén. Emellett közvetetten Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnököt, az Európai Tanács jelenlegi elnökét is közvetetten hibáztatta a gép lezuhanásáért.

Egy varsói bíróság kedden visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a tragédiát merénylet okozta volna. Ugyanakkor a lengyel államvédelmi szervezet, a BOR akkori vezetőhelyettese számára a tragédiának jogi következményei lettek: a körzeti bíróság 10 ezer zloty (2500 euró) kártérítés fizetésére kötelezte Pawel Bielawnyt. Akkor ő volt a felelős a politikusok személyi védelméért, s a bíróság szerint nem készítette elő kellőképpen a szmolenszki utat. A testület szerint nem is lett volna szabad Szmolenszket kijelölni célpontnak. Az ítélet nem jogerős.

A vizsgálat azonban ezzel nem ér véget. Az ügyészség közlése szerint felnyitják az áldozatok koporsóját. Mindez egyértelműen az amúgy is feszült lengyel-orosz viszony további elmérgesedését idézheti elő. Bár a jelenlegi lengyel kormánypárt, a PiS nyíltan sosem vádolta Moszkvát azzal, hogy felelős volt Lech Kaczynski haláláért, de a párt szerint Oroszország „profitált” belőle. A PiS illetékesei azzal is vádolták az orosz felet, hogy túl lassan végezte a vizsgálatot, s fontos bizonyítékokat rejtett el a lengyelektől.

Csütörtökön rendezik meg Nagy-Britanniában az országnak az Európai Unióból való kilépéséről szóló népszavazást, melynek eredménye pénteken válik ismertté. Akármilyen eredmény születik is, a parlament felülírhatja a referendum eredményét. Bár David Cameron miniszterelnök kötelességének érzi, hogy végrehajtsa a nép akaratát, abban az esetben is, ha a többség a kilépésre szavaz, a törvényhozás akár határozhat másképpen is: nem a kormányzat az, amely mindenekfelett áll, hanem a parlament.