Hulladékkezelési szakmai vélemények szerint ez a módosítás érzékenyen fog érinteni minden hulladékhasznosító céget, amelyek eddig a hulladék típusától függően járulékmentesen, vagy 3-4 ezer forintos kedvezményes tonnánkénti díjért tudtak lerakni a szemétlerakóknál. Az új szabály alapján azonban ezentúl egységesen 6 ezer forint tonnánkénti díjat kell majd fizetniük az ilyen hulladék után is, ami hozzájárul az önkormányzati cégek ellehetetlenüléséhez. A változtatással a jogszabály költségesebbé teszi a hulladékhasznosítók működését és a szemétégetést, a hulladék energetikai hasznosítását ösztönzi.
A Népszavának nyilatkozó környezetvédelmi szakember viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió nem támogatja sem a hulladéklerakók létesítését, sem a szemétégető művek építését. Brüsszel szerint inkább a hulladék keletkezését kell megakadályozni, illetve az újrahasznosítást szükséges támogatni. A kormány szerint ezzel szemben a legjobb megoldás a szemét elégetése. A most elfogadott törvényhez mellékelt háttéranyag alaposan részletezi, hogy az égetés a hulladékok ártalmatlanításának leggyakoribb módszere, és hogy ezzel felelnénk meg az Európai Bizottság elvárt célszámainak. A Bizottság 2014-ben kiadott, a körkörös gazdaságot – magyarán maximális újrahasznosítást – célzó „zéró hulladék” programja szerint 2030-ra a szeméttelepeken legfeljebb a hulladék semmilyen más módon nem hasznosítható 5 százaléka helyezhető majd el.
A kormány Budapesten építene egy égetőművet, és emellett több regionális égető kialakítása is szóba került már. Egy égető kiépítése 40-80 milliárd forintba kerülhet hulladékkezelési szakmai vélemények szerint. Magyarországon évente majd' 15 millió tonnányi hulladékot kezelnek.
